Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Negyedik fejezet: A toursi püspök

tottak nem messze Marmou tier tői, körülbelül a mai Sainte-Radegonde falu helyén. A fiatal pap, ki mindent elhagyott és követte Mártont s aki rövid időn belül az erényes élet magas fokára emelkedett, méltó segítőtársa volt mesterének. Ő leplezte le és szégyenítette meg egyik ottani szerzetesnek csa­lását, helyesebben csalódását, aki abban a hírben állott, hogy rendkívüli adományokban részesül és csodadolgaival bámulatba ejtette szerzetestársait. Az okos főnöknek azonban gyanús volt, hogy a csodaember megnyilatkozásaiban nyomát sem ta­lálta az alázatosságnak. Egy nap aztán, éppen a csodás jelenségek közben, melyek a lelkeket za­varba ejtették, lefogatta és minden vonakodása el­lenére Márton elé vitette. Mondják, hogy útközben a varázsszer —• akkor éppen egy értékes ruha, mely rajta volt — hirtelen eltűnt, és az ördög csalása le volt leplezve. Nincsenek pontos értesüléseink arról, milyen kolostorokat alapított maga Szent Márton. Mint a következőkben látni fogjuk, szép számmal lehettek. Márton ugyanis azt a rendszert követte, hogy egy­­egy lerombolt pogány szentély helyére templomot vagy kolostort épített. A szerzetesek száma erősen megnövekedett, mert ha hitelt adhatunk Sulpicius Severus elbeszélésének, a nagy püspök temetésére kétezer szerzetes jött el. Mondjuk, hogy ez a szám 1 Sulp. Sev, Vita S. Mart. 22. 8 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom