A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)

I. rész: Az egyházmegye rövid története

lasztotta, hogy atyai szeretettel és apostoli öntudattal buzdítsa hí­veit a keresztényi életre. 1945. március 4-én, vasárnap déli háromnegyed egy órakor bom­bák hullottak a székesegyházra. A hívek még csak siratták a romok­iban heverő templomot, amikor Kovács Sándor püspök meghirdette az újjáépítést. Az elszánt akarat buzgó követőikre talált. Sok-sok névtelen munkás végezte el a romeltakarítás fáradságos munkáját, a papok felajánlották kongruájukat, vállaltak intenciókat, a hívek ezrei pénzbeli, meg ami akkor oly sokat számított, természetbeni adományokkal segítették az újjáépítést. A költségek egy negyed­részét az állam viselte. 1947. szeptember 7-én volt az épületi álla­gában helyreállított és új főoltárképpel ékes székesegyház ünnepé­lyes felszentelése az egész magyar püspöki karnak és a hívek száz­ezres tömegének részvételével. 1958-ban és 1958-foan rendkívül súlyos műtéteken esett át a me­gyéspüspök, de Isten kegyelméből mindig visszatérhetett övói közé. Részt vett a II. Vatikáni Zsinatinak minden ülésszakán és 1984-ben a bombayi Eucharisztikus Kongresszuson. A liturgikus reform meg­valósítására a Magyar Katolikus Püspöki Kar felállította az Orszá­gos Liturgikus Tanácsot, és ennek vezetésével őt bízta meg. 1966-ban VI. Pál pápa kinevezte a római Liturgikus Konzílium tagjává. A munka eredményességének érdekéiben szervezték meg mindenütt az Egyházmegyei Liturgikus Bizottságot. Kovács Sándor megyéspüspök 70 éves születésnapját az egész egy­házmegye ünnepelte. Mivel a személyi ajándékok elől elzárkózott, a várható hozzájárulásokból Székesegyházi Renoválási Alapot létesí­tett, amelyből folyamatosan helyreállították a mellékkápolnák ol­tárképeit, két teljesen elpusztult kép helyébe pedig Jézus Szíve- és Kis Szent Teréz új oltárképeit festették meg. A további helyreál­lítás gondja elkísérte a püspököt a zsinatra is. így adódott, hogy a Szent Márton védnöksége alatt álló egyházmegyék püspökeitől ka­pott ajándékokból a székesegyházat teljes egészében kehlheimi kőla­pokkal padlózhatták, a Madonna-kápolnát és a sekrestyét központi fűtéssel láthatták el, a főbejáraton, belül pedig üvegfallal lezárt elő­teret létesíthettek. VI. Pál pápa segélye mellett Dr. László István einsenstadti megyéspüspök kezdeményezéisére Dr. Frings József bí­boros, kölni érsek, Dr. Leiprecht Károly robteniburgi püspök és Dr. Volk Hermann mainzi püspök adományaikkal segítették a székes­egyház restaurálását. Az 1964. év őszén segédpüspökként került a megyéspüspök mellé Dr. Winkler József, aki évtizedeken át mint prefektus, spi­rituális és teológiai tanár nevelte az egyhámegye felnövő papságát. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom