A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)

I. rész: Az egyházmegye rövid története

pökvárba és a szemináriumba. A székesegyháziba egyúttal szép, rejtett csillárokat készíttetett. Egyéniségére jellemző, hogy a püspöki kertet a kispapák előtt is megnyitotta. Nemes ötletét, hogy Szent Márton hamvait Franciaországiból hazahozatja, késedelem nélkül megvalósította, és a Szemt ereklyéit szép ünnepségek közepette helyezte el a székesegyház művészi bronzhermájában, amelynek költségeit a sajátjából fedezte.

Püspöksége első éveiben megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztár R. T.-ot és a Martineum R. T. könyvkereskedést. Szakítva a centralizáció hagyományos elvével, szívesen növelte a plébániák számát, és helyt adott az új lelkészségek felállítására vonatkozó kérelmeknek is. Húsznál több az általa létesített plébániák ill. kuráciák száma. A lélekszámában nagyon megnövekedett szombathelyi plébániát 1930-ban úgy osztotta fel, hogy a helybeli szerzetes templomok plébániákká, Kámon, Herény és Gyöngyösszőllő; pedig önálló lelkészségeikké lettek.

Az elhanyagolt répceszentgyörgyi nyaralót földi paradicsommá változtatta. A püspökvárat értékes bútorokkal, műkincsekkel és jó szemmel válogatott, örök értékű festményekkel gazdagította. A világháború első éveiben katonai kórházat tartott fenn a répceszentgyörgyi nyaralóban. Bátor tette volt, hogy kilátogatott az északi, majd a déli harctérre, ott is az élvonalba, hogy hadba vonult híveit vigasztalja és a szentségekben részesítse. A háború végeztével az elbocsátásra ítélt „kis testvéreket”, az irgalmas rendnek külső (betegek ápolására beosztott kültagjait nem engedte szétszóródni; megszervezésükkel megbízta Boda János kanonokot, akinek bölcs és igen buzgó vezetése alatt megalakult belőlük és gyorsan ki is terebélyesedett az Annunciáta-nővérek rendje.

Az egyházmegye megcsonkítása, a háborút követő évek nyugtalansága bénítólag hatottak minden tevékenységre. Mikes püspök mégis már 1923-ban renováltatta a székesegyházat, 1924-ben pedig emeletet huzatott a „deficienciára”, hogy a rohamosam felszaporodott városi papság lakáshoz jusson. Az ezzel járó költségek negyedrészét ő maga fedezte. A szemináriumot, amennyire körülményei engedték, modernizálta. A hitélet fellendítésére nagyböjti lelkigyakorlatokat, missziókat szervezett, és a szabadkőművesség felé orientálódott városi intelligencia nagy részét visszahódította.

Tehetségesebb kispapjait a budapesti, bécsi, fribourgi, innsbrucki, párizsi és római egyetemeken neveltette. Akinek pedig valamely irányban különleges tehetsége volt, azt szakszerű kiképzésben is részesíttette. A római zenei, régészeti és biblikus főiskolákon, a Gregoriana-egyetem magiszter-képzőjén, a magyaróvári gazdasági

23