Schematismus Cleri Dioecesis Sabariensis pro anno domini 1929 (Szombathely, 1926)

14 ból való a székesegyház káptalani sekrestyéjének eredeti Guido Reni-E. Sirani-féle Sz. Család képe, a székesegyház sok arany s ezüst ereklyetartója, miseruhái, Krisztus Urunk szent keresztjének a Quirinus oltáron elhelyezett részecs­kéje, melyet a bíboros VII. Pius pápától kapott ajándékul és sz. Piacidus vértanúnak a székesegyház jobboldali első oltárán díszes koporsóban elhelyezett ereklyéje. III. Perlaki Somogy Lipót. (1806—1822.) A sopronme­­gyei Szentmárton községben született 1748. november 10-én nemes, jómódú családból. Tanulmányait Sopronban, Bécsben és Győrött végezte. Szívének benső vágyát követve kamal­­duli remete akart lenni s csak édesanyja kérelmére állott el ettől. Felszentelése után püspöki szertartó, magyaróvári káp­lán, győri liceumi tanár, szentszéki jegyző, győrújvárosi plé­bános, püspöki titkár, majd kismartoni plébános volt. 1790-ben győri kanonokká, 1805-ben pápóci préposttá ne­vezte ki a király. Életszentsége, jótékonysága s kiváló szó­noki képességei ekkor már országszerte ismeretesek voltak s a szombathelyi egyházmegye nem kis örömmel vette hírét annak, hogy I. Ferenc 1806 június 17-én Somogyt nevezte ki püspökévé. Mint püspök nagy költséggel befejezte a székesegyház belső díszítését, a vallásalap némi hozzájárulásával hajlékot épített a nyugdíjas papok számára s renováltatta a zala­egerszegi és rákosi templomokat. Bejárta kánoni egyházlátogatással egész egyházmegyé­jét, 1821-ben egyházmegyei zsinatot tartott s az 1822-iki nem­zeti zsinat is jórészben az ő buzgólkodására jött létre. Kiváló hazafi volt. A francia háborúk során nemcsak nagy pénzáldozatokat hozott, hanem ezüstjét, aranyát, sőt még püspöki keresztjét és aranyláncát is hazafias célokra áldozta. 1809 aug. 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a Szombathelyt megszálló francia csapatok parancsnoka azt követelte Somogy püspöktől, hogy e napon, mint Napóleon születésnapján, a franciák császárjáért tartson ünnepélyes istentiszteletet. A püspök azonban a franciák életveszélyes fenyegetései ellenére is szilárdan vissszautasította követelé­süket s ezzel az ellenség bámulatát, övéinek pedig újabb tisz­teletét vívta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom