Schematismus Cleri Dioecesis Sabariensis pro anno domini 1929 (Szombathely, 1926)

SERIES EPISCOPORUM SABARIENSIUM. A szombathelyi egyházmegyét Mária Terézia 1777. évi február hó 17-én alapította. Területét a győri, veszprémi és zágrábi egyházmegyékből hasította ki. VI. Pius pápa u. a. év június 16-án erigálta kánonilag az egyházmegyét. I. Felsőszopori Szily János. (1777—1799.) A sopronme­­gyei Felsőszoporon született 1735 augusztus 30-án. Tanul­mányait Sopronban, Győrött, majd Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricumban a Jézus társaság atyáinak ve­zetése alatt végezte, 1758-tól kezdve 20 éven át vásonkeői Zichy Ferenc grófnak, Győr kiváló püspökének oldala mel­lett működött, aki felismerve Szily nagy képességeit, őt 1764-ben, 29 éves korában kanonokká nevezte ki s 1775-ben segédpüspökké szentelte. 1777 február 17-én Mária Terézia Szombathely első püspökévé nevezte ki Szilyt, aki 22 évi püspöksége alatt pá­ratlan alkotó erejével, rendkívüli munkabírásával és szent életének példájával „csoda dolgokat művelt.“ Szombathelyen szemináriumot, püspöki palotát, új plé­bániaházat épített s a káptalan némi hozzájárulásával a szé­kesegyházi zenészek számára házat emelt. Megújította s bő­vítette a zanati fiókegyházat, befejezte a félbenmaradt no­vai és nyuli plébániatemplomok építését s új templomot emelt Milejben. Az ő buzgólkodásának köszönhető a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház felépítése. Legfőbb alkotását, a szom­bathelyi székesegyházat, nem tudta befejezni. Elkészült a kőépület s a szentély kifestése, de a belső díszítés további munkájában megakadályozta a halál. Csak elsőrangú mes­terekkel dolgoztatott. Neki köszönhető, hogy szerte az egy­házmegyében s főleg Szombathelyen Hefele, Maulbertsch, Winterhaider, Dorfmeister és Prokopp nagyértékű művészi alkotásaival bírunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom