A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1906 (Szombathely, 1906)

Történeti vázlat

r6 —

körét a szomszéd megyékre is kiterjesztő s oly nagy jelentőségű lett. hogy az országos rendek (1647. évi 120. t.-c.) azt mondhatták róla, hogy nélküle a dunántúli részek el nem lehetnek (sine quo partes Transdanubianae subsistere non possunt.) Es valóban méltán ; mert a távol eső győri káptalanon kívül ez vala az egyetlen hiteles hely, mely a szerencsétlen mohácsi vész után szakadatlanul és több száz éven át a veszprémi káptalan helyreállításáig (1635—85.) egyedül folytatta működését.

Levéltárában a nagyszámú okiratok közt több nevezetes Árpádkori okmány is őriztetik.

A káptalannak ilmici, előbb Sopron-, jelenleg pedig Mosonvármegyében fekvő birtokáról már a XVI. században tétetik említés, amidőn a káptalan és az Osl nemzetségből származó csávái Herbord és Eerenc közt per volt folyamatban.

A lipárthi birtokot a vasvári társaskáptalan 1383. és 1395. évben nyerte, midőn Nicky Ferenc és János a nevezett jószágot oly feltétellel adták át, hogy a káptalan egyházának szent Dorottya oltáránál naponkint egy énekes és egy csendes szentmise mondassák a Nicky-család élő és megholt tagjaiért. 1723-ban ezen kötelezettség a Nickycsalád beleegyezésével s a győri püspöki hatóság jóváhagyásával egy misére változtattatok át.

1777-ben felállittatván a szombathelyi püspökség, székeskáptalanná lett és pápóci perjelség javadalmaival (szent pétei'i uradalom) megadományoztatván, tagjainak száma hatra emeltetett.