A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1885 (Szombathely, 1885)
Történeti vázlat
4 utódja, az apátságot visszaállította, s most mint kegyur adományozza. H. Okm. IV. p. 33. Apát: Stegmüller János, szombathelyi püspökmegyei áldozár és szent-széki ülnök. A cziszterczi rendű szent gotthárdi apátság. Ezen apátságot 1183-ban III. Béla király alapította, és 1391-ig a magyar királyok védnöksége alatt állott. Ekkor azonban a kegyúri jogot Zsigmond király a Széchy családnak ajándékozta. Széchy Margit 1506-ban Ahacz Miklós apátot elűzvén, az apátság birtokait elfoglalta, melyek különösen a mohácsi vész után még sok kézen megfordultak, mígnem 1734. évi julius 20-án az apátság királyi oklevél erejével visszaállíttatván, az osztrák szent-kereszti apátságba bekebeleztetett. O csász. és apóst, királyi Felsége I. Ferencz József 1878. évi október 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával legmagasabb kegyúri jogánál fogva az osztrák szt -kereszti apátságból való kikeblezést és a cziszterczi-rend zircz-pilis-pásztói apátságokkal való egyesítést elrendelte, a mi ugyanazon évben végre is hajtatott. Apát: Supka Jeromos, zircz-pilis-pásztó és szent-gotthárdi apát. B. Sz.-Máriáról czimzelt Szt-Benedek rendi dömölki apátság. Alapításának ideje ismeretlen ; annyi bizonyos, hogy 1252-ben már létezett. A mohácsi vész után egyéb elpusztult apátságok sorsára jutván, annyira alászállott, hogy 1739-ig alig 2—3 szerzetes környezte az apátot. — Ekkor azonban Koptik Ottó nyervén el az apátságot, előbbi fényébe visszaállította. Apát: Hollóssy Jusztinián, Szt.-Benedek rendi áldozár, a szombathelyi püspöki, s a pannonhalmi főapátsági szentszék ülnöke, — a magy. tud. akadémia 1. tagja, bölcsészettudor, a m. kir. természettudom, és földtani, valamint a bécsi meteorológiai társulat r. tagja.
