A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1874 (Szombathely, 1874)
Történeti vázlat
9 II. A vasvár-szombatheiyi székeskáptalan. A székeskáptalannak, mint még' sz. Mihályiéi ez. vasvári társaskáptalannak alapítása első apostoli királyunk, szent Istvánnak tulajdoníttatik. K nézetet nein lebet ugyan alapítólevéllel támogatni, mert az 1311-ben a levéltár legnagyobb részével együtt a pusztító lángok martalékává lön; de a 12-ik század végéről van a levéltárban egy adoniánylevele, íiielylyel III. Bélától sz. Mihályfalvát és Lapsát nyerte. Legvirágzóbb állapotban Zsigmond király alatt volt. mert a préposttal együtt 12 tagot számlált; de számuk idő folytán H. 5, végre 4-re olvadt. A levéltár Vasvárért- folytonos veszélyben forogván, az 1578. évben Fozsmjyban tartott országgyűlésnek 2'\ t. ez. kimondotta, ln»gy : ..Capitulum Castri ferrei, una emu sigillo et protoeollo, Sa barium veluti tutiorem locum. transferatur. cum ejusdem Capituli bona, citra Bábum fluvium, majori ex parte habeantur.“ Ennek folytán a káptalan Szombathelyre költözött. A káptalani levéltárnak felvirágzását telette előmozdította azon körülmény, hogy mint hiteles hely működési körét a szomszéd megyékre is kiterjesztő s oly nagy jelentőségű1 lett, hogy az országos rendek ( CUT. évi 120. t. ez.) azt mondhaták róla, hogy nélküle a dunántúli részek el nem lehetnek (sine quo partes Transdanubianae subsistere mm possunt.) Es valóban méltán: /inert a fei vole* A győri káptalanon kívül ez vala az egyetlen hiteles hely. mely a szerencsétlen mohácsi vész után szakadatlanul és több száz éven át a veszprémi káptalannak helyreállításáig (1635—85) egyedül folytatta működését. Levéltárában a nagyszámú okiratok közt több nevezetes Árpádkori okmány is őriztetik. 1777-ben felállíttatván a szombathelyi püspökség, székeskáptalanná lett, és » pápoezi perjelség javadalmaival (sz. peteri uradalom) megadományoztatván, tagjainak száma hatra emelkedett. 2
