A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1871 (Szombathely, 1871)
Történeti vázlat
Első püspök felső-szopori SZILY JÁNOS. Született 1735 ávi Aug. 30-án Sopronmegye Felső-Szopor nevű községében az ujkéri plébániában. Alsóbb iskoláit Sopronban, a bölcsészeti tanulmányokat Győrött végezte. 1752-ben a győri papnövendékek közé felvetetvén, hittanulmányai befejezésére Rómába, az úgynevezett német-magyar papnevelő intézetbe küldetett, honnan 1758-ban mint romai hittudor érkezett vissza. Áldozárrá Győrött 1758 évi Sept. 13-án szenteltetett, és azonnal a püspöki udvarnál mint szertartó alkalmaztatott. Különös képessége, kiváló buzgalma, valamint az egyház és haza körül szerzett jeles érdemeinél fogva rövid idő alatt a győri, majd a sz. Béláról nevezett győri és droszói prépostságra és 1775-ben a tinnini felszentelt püspöki méltóságra emeltetett, ugyanakkor püspökének oldal kanonokává , később segédpüspökké lön. Felállittatván 1 777-ben a szombathelyi püspöki megye, ennek kormányzására hivatott meg. Püspöki szókét 1777 évi Aug. 20-án foglalta el, mely emlékezetes ünnepélylyel kezdődik életének ama szaka, melyben, lehet mondani, csudadolgokat cselekedett. Szombathelyen a papnöveldét, a püspöki palotát, a székesegyházat — kívül a homlokzat, belől a díszítés egy részének kivételével ő építette, a püspöki kert neki köszöni eredetét, a mostani prépostház legnagyobb részt az ő költségén épült, a vámházi vendéglőt két emeletre vetette, a leégett plebánia-ház helyébe újat állíttatott, Szanaton a templomot megújította és megnagyobbította, Novában és Nyulon a félben levő templomokat befejezte, Miileiben uj templomot, Novában uj plebániaházat épített, az elhagyatott püspöki uradalmakat gazdasági épületekkel kellően felszerelte. És mindezeket létesítette anélkül, hogy bármi csekély adósságot tett, vagy a kormánytól 20,000 ftnál több segélyt kapott volna. Pedig ezek mellett a hadi segélyezés úgy az országgyűlési, a
