A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

VII. A lektori és akolitusi tisztet Egyházunk — tiszteletreméltó hagyománya szerint — a férfiaknak tartja fenn.

VIII. Hogy valakit a „szolgálatokra” bocsássanak, szükséges:

a) kérvény, ezt önként állítsa össze a kérelmező, írja alá, és juttassa el a helyi főpásztorhoz (püspökhöz, szíerzetesfőnökhöz, neki el kell fogadnia a kérvényt), —

b) megfelelő kor és sajátos adottság, ezt állapítsa meg a Püspöki Konferencia, —

c) határozott szándék arra, hogy a jelölt Isten és a keresztény nép szolgálatára szenteli magát.

IX. A „szolgálatok” kiszolgáltatója a főpásztor (püspök, szerzetesfőnök). A szertartást az Apostoli Szentszék állapítja meg.

X. A lektorátus és az akolitátus feladása között a megállapított közbeeső időt meg kell tartani.

XI. A szerpapságra és papságra készülőknek, ha még nem vették fel, fel kell venniük a lektorátust és az akolitátust, és gyakorolniuk kell megfelelő ideig, hogy így jól tudjanak felkészülni az Ige és az Oltár szolgálatára. A jelöltek számára a „szolgálatok” alól a felmentést a Szentszék fenntartja magának.

XII. A „szolgálatok” felvétele nem jogosít egyházi ellátásra vagy fize'ésne.

XIII. A lektor- és akolitus-szentelés szertartását az illetékes Római Kúriai Hivatal adja ki.

E szabályok 1973. január 1-én lépnek életbe.

Kelt Rómában, Szent Péternél, 1972. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, pápaságunk tizedik évében.

VI. Pál pápa

Szentséges Atyánk, VI. Pál Pápa AD PASCENDUM kezdetű motu propriójával a következő rendelkezést adta ki:

I. a) A szerpapságra és papságra jelöltek számára bevezetjük a felvétel szertartását. Ennek a felvételnek megfelelő végzéséhez szükséges a kérelmező saját kézzel írt és aláírt önkéntes kérvénye és az illetékes egyházi elöljáró írásban adott elfogadása. A papi szerzetesrendekben a fogadalmasok nem kötelezettek erre a szertartásra.

b) Az elfogadásra illetékes elöljáró a főpásztor (püspök, szerzetesfőnök). Azok fogadhatók el, akik jelét adják igaz hivatásuknak, jó erkölcsűek, testi-lelki hiányo ságban nem szenvednek, és életüket Isten dicsőségére, valamint a lelkek javára, az Egyház szolgálatára kívánják szentelni. Aki átmeneti szerpapságot óhajt felvenni, annak legalább 20 évesnek kell lennie, és meg kell kezdenie a teológiai tanulmányokat.

c) Az elfogadás megtörténte után a jelöltnek fokozottan kell gondoznia és fejlesztenie hivatását. Egyszersmind jogot nyer a szükséges lelki támogatásra, hogy hivatását ápolja, tegyen félre minden földi szempontot, és egészen Isten akaratára bízza magát.

II. A szerpapságra és papságra készülőknek fel kell venniük a lektorátust és az akolitátust, és gyakorolniuk is kell megfelelő ideig, hogy jól felkészüljenek az Ige és az Oltár szolgálatára.

III. A szerpapi és papi jelöltté való elfogadás szertartását a kérelmező főpásztorának (püspökének vagy szerzetesfőnökének) kell végeznie. A felvétel szertartásával egyszersmind megbízást nyer a jelölt az említett szolgálatra.

IV. Az akolitátus és diákonátus között a megállapított közbeeső időt meg kell tartani.

V. A szerpap-jelöltnek a szentelés előtt a főpásztorhoz (püspökhöz, szerzetesfőnökhöz) saját kézzel írt és aláírt nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy önként és szabadon szándékozza a szent rendet felvenni.

VI. A mennyek országáért vállalt celibátusra való önátadás és ennek a kötelezettsége összefügg a szerpapsággal. A szent celibáiusnak Isten és az Egyhez előtt való nyilvános vállalását a szerzetesiek is külön szertartásban végzik a diákonátus felvétele előtt. Az így vállalt celibátus házassági bontó akadály. Feleségük elhunytával a házas diakónusok sem köthetnek új házasságot az Egyház hagyományos fegyelme szerint. (V. ö. „Sacrum Diaconatus Ordinem” motu proprio 16.)

VII. A papságra készülő diakónusokat ne szenteljék fel addig, amíg az Apostoli Szentszék által előírt tanulmányokat nem fejezték be. A végleges diakónusok számára a helyi körülmények figyelembevételével a Püspöki Konferenciák állítsanak össze megfelelő teológiai tanfolyamot, és ennek szabályait terjesszék fel jóváhagyásra az Oktatási Kongregációihoz.

VIII. A papságra hivatott szerpapokat maga a szentelés kötelezi a Liturgia Horarum végzésére. Nagyon illő, hogy a végleges diakónusok legalább egy részét végezzék el naponta a Liturgia Horarumnak, a Püspöki Konferencia döntése szerint.

IX. A klérusba való belépés és az egyházmegyébe való inkardinálás a szerpap-szenteléssel történik meg.

X. A szerpapi és papi jelöltségre való felvételnek és a celibátus vállalásának szertartását az illetékes Római Kúriai Hivatal adja ki.

Ideiglenes rendelkezés:

Akik már korábban felvették a tonzurát, megtartják minden klerikusi tisztüket, jogukat és kiváltságukat.

Akik már felvették az alszerpapság rendjét, kötelesek a celibátussal és a Liturgia Horarummal kapcsolatiban vállalt kötelezettségeiket megtartani. A szerpapság előtt azonban részt kell Venniük az új szertartás szerint a nyilvános celibátus-vállalásban.

E rendelkezés 1973. január 1-én lép életbe.

Kelt Rómában, Szent Péternél, 1972. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, pápaságunk tizedik évében.

VI. Pál pápa

De'Institutione Lectorum et Acolythorum, de admissione inter candidatos ad Diaconatum et Presbyteratum, de sacro Caelibatu amplectendo a címe a könyvecskének, amely 1973. január 1-én került forgalomba, mint a Pontificale Romanum egy része. Tartalmazza a Szentatya Ministeria quaedam és Ad pascendum, kezdetű két motu propriójának teljes szövegét, a könyv címében jelzett szertartásokat, végül biblikus olvasmányokat, amelyek a rubrikák szerint használhatók a szertartások végzésénél.

A lektorátus és akolitátus feladatánál a ritus felépítése követi a régi „kisebb rendek” szertartását. A lektorátus szentmisén kívül is feladható,