A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1972 (Szombathely, 1973)
nagyon jó előkészület e zsinati okmányokban való elmélyedés. Én is ezek alapján fejtem ki mondanivalómat. A papi hivatások támogatása az egész keresztény közösség feladata. Először is imádsággal kell a hivatásokat kiesedezni. Maga az örök Főpap, Jézus Krisztus tanít erre. Mikor panaszkodva jelenti tó: „Az aratás ugyan sok, de a munkás kevés”, a következő mondatban azonban imádságra szólít fel: „Kérjétek hát az aratás Órát, hogy küldjön munkásokat aratásába” (Mt 9, 38). Krisztus Űrünk földi helytartója is azt akarja, hogy dies mundialis precum legyen a hivatások világnapja. Ezen a napon arra is buzdítsuk a híveket, hogy egyéni és közösségi imáikban máskor is — minél gyakrabban — emlékezzenek meg erről a fontos szándékról. Év közben is tartsuk ébren ezt a gondolatot. A papságnak két nagy feladata van ezen a téren: egyrészt életükkel vonzóvá tenni a papi eszményt, másrészt irányítani azokat, akikben a hivatás csíráját megtalálják. A pap a szent liturgiában Krisztust képviseli. Ezt kell életével is tennie. Ahogy az Üdvözítő személye vonzotta a tanítványokat, úgy kellene nekünk is papi egyéniségünkkel az ifjú szíveket Isten szolgálatára lelkesíteni. Az eukarisztikus lelkületet nagy szeretettel ápoljuk a gyermekekben és ifjakban, akiknél a hivatás jelei mutatkoznak. Imádságos buzgósággal vegyenek részt a liturgiában, kapjanak szerepet a szent ténykedésekben, hogy Isten szeretteiében növekedve a hivatás egyre jobban kibontakozzék és erősödjék bennük. A lelkipásztori gondoskodás terjedjen ki különösen a buzgó keresztény életet élő családokra, amelyeket a papi képzésről szóló zsinati határozat egyenest „primum seminarium’ ’-nak nevez. Az egész hívő közösség érezze át, milyen nagy szüksége van az Isten népének a felszentelt papok szolgálatára. Minél tudatosabban és bensőségesebben kapcsolódnak az eukarisztikus áldozatba, annál nagyobb lesz bennük a papi szolgálat megbecsülése: hiszen felszentelt pap nélkül nincs miseáildozat, nincs Krisztus teste-vére lelkünk táplálására, árva és üres a tabernákulum. Azért imádkozom, hogy a lelkipásztorok és hívek imája "és fáradozása segítsen a hivatások keltésében és gondozásában. Ajánljuk a Szűzanya Szeplőtelen Szívéinek ' pártfogásába egyházmegyénk papi utánpótlásának szent ügyét! 516/1972. szám Szentírásvasárnap Direktóriumunk jelzi, hogy szeptember utolsó vasárnapján — 24-én — lesz a Szentírás napja. A távolabbi előkészületet máris megkezdhetjük azzal, hogy mi magunk buzgóbban végezzük a Szentírás olvasását Szent Ágoston lelfcületével, ató, így ír: ,,. . .Abból az országból, amelytől távol zarándckútunkat járjuk, levél érkezett: az írások, amelyek arra buzdítanak bennünket, hogy helyesen éljünk.” Milyen nagy érték a hazulról idegenbe érkezett levél! Öröm, hála, szeretet ébred a szívben, újra és újra elolvassuk, egyes híreken, mondatokon elgondolkozunk. Fokozottan kell, hogy így legyen, amikor a mennyei hazából jött levelet olvassuk. Jó szolgálatot tesz az igazi tudományos eredmények ismerete, de ez csak segédeszköz lehet, s magában nem adja meg azt a természetfölötti fényt, jó életre nevelő kegyelmi erőt, reményit keltő vigasztalást, amikben csak azok részesülnek, akik imádságos, készséges szívvel a „sancra lectio”-t gyakorolják. Akinek az életében ilyen nagy szerepe van a Szentírásnak, az az igehirdetés szolgálatában is bőséges forrásként használja. A szentbeszédben, liturgikus homiliában, a katekézisben nemcsak utalás lesz a Bibliára, hanem az igehírdető gazdagságából természetfeletti hatékonyságot és erőt sugároz a hívek leikébe. Ebben a légkörben már kedves és szép feladat lesz a Szentírás vasárnapjának közvetlen előkészítése, és biztosítva van az ünnep eredménye. A szertartásokat a jól bevált, szokásos módon végezzük! 517/1972. szám Bérmálási szertartás megújítása Az Apostoli Szentszék 1971. augusztus 22-én kiadta az új bérmálási szertartást. Ezt a körlevélhez mellékelt tájékoztatóban ismertetem. Szeretettel kérem a T. Testvéreket, hegy szíveskedjenek áttanulmányozni, és a tavaszi bérmálásokat már eszerint készítsék elő. 518/1972. szám Papszentelés A szombathelyi egyházmegye négy diaconusát.: Major István, Nagy Józsiéi, Rátkai Imre és Várnai József teológusokat f. év június 18^án, az évközi 11. vasárnapon délelőtt 9 órakor szentelem áldozópappá a szombathelyi székesegyházban. Kérem Paptestvéreimet, hogy június 18-án nyomatékosan hívják fel a hívek figyelmét a székesegyházban történő papszentelésre. E napon a hívekkel közösen imádkozzanak a szentelendőkért és a papi hivatásokért. (Legalkalmasabb az Oratio Fidelium.). Szeretettel hívom fel T. Papjaim figyelmét arra, hogy ezit az alkalmat is használják fel az egyházmegye papi utánpótlásának előkészítésére. „Kérjétek az aratás Űrát, küldjön munkásokat aratásába” (Mt 9, 38). — 18
