A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1968 (Szombathely, 1969)
a hajdúdorogi püspök, vagy vikáriusa irodájának küldjék be saját Ordináriusukon keresztül, (c. 511. §. 3—4. Cleri S.) 3. Az egyes szentségek, szentelmények kiszolgáltatását érintő jogszabályok: a) Keresztelésnél különös gondot kell fordítani a szülők rítusának beírására, hogy sem a latin, sem a görög ritus javára ne történjék elírás, ahogy erre a görögkatolikusok is vigyáznak eddigi joghatósági területükön. Görögkatolikusnak számít: a görögkatolikus apa házasságából származó gyermek, még ha az anya róm. kát. is. (CIC. c. 756. §. 2.) Űgyszíntén a görögkatolikus apa vagy anya és nem katolikus szülő gyermeke Is. (CIC. c. 756. §. 3.) Katolikus hívők ritusváltoztatása nem felel meg a Zsinat óhajának. (Keleti decr. 4. p.) Különleges esetben a görögkatolikus hivő számára az Ordinárius a quo mindig a hajdúdorogi püspök. b) Bérmálás szentségét róm. kát. plébánosok görögkatolikus híveknek csak a saját rítusukra vonatkozó meghatalmazásuk keretein belül (vagyis halál veszélyben) szolgáltathatják ki. (Decr. S. C. pro Eccl. Őrien. 1 Mai 1948.—v. ö. keleti kát. decr. 14. p. 16. jegyz.) A görögkatolikus hívek bérmálási igényét a hajdúdorogi püspökhöz kell jelenteni, aki csoportos bérmálásra görögkatolikus papot küld ki. c) A fenyítékek alóli feloldozásnál a róm. kát. gyóntató, ha rendelkezik saját főpásztora felhatalmazásával, belső szentségi fórumon feloldozhat gör. kát. gyónót is az Ordináriusoknak fenntartott esetek alól. Görögkatolikus hívek külső fórumon való feloldozásához a hajdúdorogi püspöktől kell felhatalmazást kérni. d) Betegek kenetét róm. kát áldozópapok is mindig feladhatják Viaticum-mal együtt a görögkatolikusoknak is. (V. ö. CIC. c. 866. §. 3.) e) Házasság szentsége. A házassági akadályok fennállása görögkatolikusoknál a keleti jog szerint bírálandó el. (Crebrae all. mp.) A tiltó akadályok azonosak a CIC-ban foglaltakkal. A bontó akadályoknál eltérés van: A valláskülönbség (disparitas cultus) akadálya fennáll bármely keleti keresztény (görögkeleti is) és nem keresztelt házasságkötése esetén. (can. 60. §. 1.) * A lelki rokonság akadálya fennáll a keresztszülők és keresztgyermeke, illetve annak szülei felé is. (can. 70.) A vérrokonságot oldalágon mindkét lemenő ágon összeadja a keleti jog, a hatodfokig bezárólag tekinti érvénytelennek a rokonok közti házasságot, (can. 66.) Tehát a latin számítás szerinti 2. fok a keleti szerint 4; a tiszta harmadfokú 6. fok; a 2. fokot érintő 3. fokú 5. fok. Az oldalági sógorság akadálya 4. fokig terjed, számítása hasonló, (c. 67.) A házasulok közt fennálló tiltó, vagy bontó akadályok alól a hajdúdorogi püspöktől (vagy vikáriusától) kell felmentést kérni, ha: 1° a vőlegény görögkatolikus (can. 32. §. 5.) 2° ha a vőlegény nem katolikus és a menyasszony görögkatolikus. Ha nincs idő a felmentés megkérésére — rendkívüli esetben — a plébánosokra vonatkozó kánoni előírások szerint járhatnak el, útólagos jelentés kötelezettségével. A vegyesvallású házasulok közti reverzálist a görögkatolikus fél esetében a görögkatolikus jegyes javára kell megkötni. A házassági hirdetés kötelezettsége alól sürgős esetben a paróchusok felmentést adhatnak, ha a felek szabadállapota igazolt. Akiknek saját Ordináriusuktól felhatalmazásuk van a kihirdetések alóli felmentésre, ezzel görögkatolikus hívek esetében is élhetnek. A házasságkötés lényegi formájánál szem előtt tartandó, hogy bármely paróchus csak saját területén belül és csak saját ritusuakat (legalább az egyik legyen vele azonos ritusu) eskethet érvényesen, (can. 86. §. 1. n. 2.) Ha a jegyesek egyike sem latin szertartású, a róm. kát. plébános csak akkor eskethet érvényesen, ha: 1° a hajdúdorogi püspök őt bízta meg a plébánia területén lévő görögkatolikusok lelki gondozásával (szórvány-vidékeken), 2° ha erre külön meghatalmazást kapott a görögkatolikus főpásztortól, vagy a területileg illetékes görögkatolikus paróchustól. Az esketés megengedettségéhez tartozik vegyes szertartású házasulóknál, hogy azok házasságukat a vőlegény paróchusa előtt és rítusa szerint kössék meg. — Eme egyetemes esketési ritustörvény alapján görögkatolikus vőlegény diaspórákban is kérheti, hogy görögkatolikus pap eskesse meg, — görögkatolikus paróchiákon és azok filiáin pedig köteles e törvény szerint esküdni. — E törvény alól súlyos indokból adhat felmentést egyes esetben a hajdúdorogi püspök, (v. ö. a II. Vatikáni Zsinat Christus
