A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1965 (Szombathely, 1966)
r^="\x-- 6 -denben Krisztus*’ legyen (Kői. 3, 11). „Hogy felragyogjon nekünk Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán” (II. Kor. 4, 6), hogy egészen Krisztuséi legyünk, amint Krisztus az Istené (I. Kor. 3, 23) és hogy minden mindenben Isten legyen. (I. Kor. 15, 28).' Az instructio ismételten hangsúlyozza, hogy a hívek előkészítését nagy türelemmel és gondossággal kell végezni. Nyugtassuk meg híveinket, hogy a reformokkal nem akarjuk megzavarni magánáhitatukat, amint ezt a Zsinat is hangsúlyozza (Const, art. 23). Meg kell azonban érteniök, hogy a liturgia nem magánájtatosság, hanem „Jézus Krisztus egész titokzatos Testének, a fejnek és a tagoknak nyilvános istentisztelete.’’ (Mediator Dei 20.) A Krisztussal való kapcsolatunk megőrzése és kibontakoztatása tehát megköveteli, hogy öntudatosan és tevékenyen éllük a titokzatos Krisztus (az- Egyház) liturgikus életét. Mivel pedig ez az élet nem egy időtlen társadalomban folyik, azért a korok változásaihoz alkalmazkodni kell. Mindig is így volt ez a történelem folyamán. Akülömbözó korok más-más szükséglete folytonosan alakította, formálta a liturgiát. A mai korban főképpen két tényező teszi szükségessé a reformokat: a meggyorsult élettempó és az, hogy mindinkábD művelődő híveink ismerni és érteni akarják az Egyház liturgiáját. Arra is mutassunk rá, hogy a liturgia elsősorban is a szentmiseáldozat, opus nostrae redemptionis. A liturgiában megismétlődik Krisztus misztériuma megtestesülésétől a húsvéti megdicsőülésig. Az Isten népének feladata, hogy átélje ezeket a szent titkokat és amint Jézusban, úgy Övéiben is fejeződjék ki az isteni és emberi, a látható és láthatatlan, a buzgó akció és szemlélődés, a világban való élés és mégis vándorlás az ég felé. De ügy, hogy az emberi mindig igazodjék az istenihez és neki legyen alárendelve. A liturgia által így épül nap mind nap Isten szent temploma az emberek lelkében, amig csak el nem jutnak a krisztusi nagykorúságig. Közben a nem hívők felé hirdessék Krisztust és legyenek előttük Istennek jele. Végül a T. Testvérek szives tudomására hozzuk, hogy ez az Instructio 48 és köv. pontjai szerint bevezetendő reform csak részlet addig, amig a teljes reform meg nem valósul. Egyébként az Instructio 48—55. pontjairól jó összefoglal ás található az 1965. évi Directorium 6. és következő lapjain. Kérjük a T. Testvéreket, hogy a márc. 7-én bevezetendő reformok előkészítését már jó előre kezdjék meg és az oktatást folytassák mindaddig, amig híveik öntudatos, tevékeny bekapcsolódása a liturgiába ezt megkívánja. Az ősegyház imájával egyesüljünk mindnyájan: „Gondolj Urunk a Te Egyházadra, mentsd meg minden bajtól, tedd tökéletessé a szeretetben és gyüjtsd öszsze a négy égtáj felől megszentelten a Te országodba, amelyet számára készítettél.’- (Didache X.) Budapest, 1965. február 4-én. MAGYAR PÜSPÖKI KAR ÁPRILIS 4-e! Ez alkalommal hívjuk fel a hivatalvezetők figyelmét arra, hogy április 4-e ez évben vasárnapra esik. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából mindenütt nagyobb fénnyel ünnepük meg az évfordulót. A hivatalvezetők az illetékes tanácsi szervekkel előzetesen beszéljék meg az ünnepi programot és igyekezzenek ahhoz hangolni majd a vasárnapi miserendet. Budapest, 1965. február 4. MAGYAR PÜSPÖKI KAR SiSÖ db - 65.298 BNYV Kalocsai Telep. Felelői» kiadó: Kovát« Gé*a
