A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1965 (Szombathely, 1966)
adó azonban csak megfelelő ok alapján mondhatja fel a szerződéses munkaviszonyt. Ha a felek ideiglenes szerződést (3. § 3. bekezdés) kötöttek, a munkaviszonyt a munkaadó is indokolás nélkül bármikor felmondhatja. 4. A hatályos polgári jogi (munkajogi) jogszabályokban felsorolt felmondási ökokon kívül a munkaadó felmondhatja a munkaviszonyt akkor is, ha a kántor élete vagy magatartása valláserkölcsi szempontból súlyos kifogás alá esik (vallási élet gyakorlásával felhagy, érvénytelen házasságban él, iszákos vagy erkölcstelen életmódot folytat stb,), vagy. ha a plébánia vagy hívek békéjét feldúlja. 5. A kántor a felmondás kézhezvételétől számított 15 nap alatt a felmondás ellen panasszal élhet az egyházmegyei főhatósághoz. Az egyházmegyei főhatóság felülvizsgálati bizottságot jelöl ki, amelynek egy pap, egy kántor és egy gyakorló jogász: tagja van. Az egyházmegyei főhatóság a panasz tárgyában ennek a bizottságnak a meghallgatása után dönt. 6. A felmondási idő alatt a szolgálati szerződésben foglalt kikötések mindkét felet kötelezik. A munkaadó azonban a kántort felmentheti a felmondási időre szolgálatának ellátása alól, a kántort azonban ebben az esetben is megilleti a teljes javadalmazás, ideértve a stólát is. Ha a kántor a felmondás ellen panasszal élt az egyházmegyei főhatósághoz, a felmondási idő meghosszabbodik a panasz elbírálásáig, legfeljebb azonban további 15 napig. 7. Ha a kántor a felmondás időpontjáig szabadságát még nem vette igénybe, szabadságának a megkezdett naptári év folyamán a szolgálatban eltöltött időhöz mért arányos résziét a felmondási idő alatt igénybe veheti, ezen a címen azonban a felmondási idő nem hosszabbítható meg. Ha a felmondási idő alatt az elmaradt szabadság nem tölthető ki, a kántort készpénzbeli térítés illeti meg, és pedig az igénybe nem vett szabadság minden napjára a havi jövedelemnek egy napra eső része. 8. Ha a kántor igazolt betegség vagy rokkantság miatt orvosi vélemény szerint is tartósan alkalmatlanná válik tennivalóinak ellátására, a hatályos polgári jogi (munkajogi) jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni. 9. Ha a kántor meghal, a halála napjáig járó hátralékos illetményeit az igazolt örökösnek kell kifizetni. 10. Ha a kántor állásából önkényesen kilépett, vagy ha a munkaadó a szolgálati viszonyt azért mondja fel, mert a kántor magatartása vagy élete erkölcsi szempontból súlyos kifogás alá esik, vagy mert a plébánia vagy a hívek békéjét feldúlja, a munkaadó ezekről a körülményekről az egyházmegyei főhatóságnak jelentést tesz. 11. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet a jelen szabályzat nem említ, ideértve a munkaviszony megszűnésének a kántor munkakönyvébe való bejegyzését, valamint az SzTK-bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket is, a hatályos munkajogi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések 26. § 1. Ha a kántor úgy látja, hogy ä munkaadónak valamely intézkedése vagy utasítása a jelen szabályzat rendelkezései be ütközik, az intézkedés vagy utasítás megtörténtét követő tizenöt nap alatt írásban panasszal élhet az egyházmegyei főhatóságnál. A főhatóság a felülvizsgálati bizottság (25. § 5. bekezdés) meghallgatása után dönt. 2. A szerződő felék bármelyike a jelen szabályzat rendelkezéseiből folyó vitás kérdésben utasítást kérhet az egyházmegyei főhatósághoz. Az egyházmegyei főhatóság döntése mindkét szerződő félre kötelező. 3. A jelen szabályzat nem érinti a már megkötött olyan szerződést, amely a kántorra nézve előnyösebb a jelen szabályzat alapján kötendő szerződésnél. Ha azonban a már megkötött szerződés a kántorra nézve hátrányosabb, a kántorral a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően új szerződést kell kötni a jelen szabályzat kihirdetését követő 30 napon belül. 27. § Minden olyan kérdésben, amelyről a jelen szabályzat nem rendelkezik, a hatályos (polgári jogi (munkajogi) jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
