A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1964 (Szombathely, 1965)
műk után, ha azt állami, gazdasági, vagy társadalmi szerv fizeti ki, a 49/1960. (XI. 10.) Korm. számú rendelet 20. §-a és az ehhez fűzött végrehajtási rendelkezése szerint, ellenkező esetben pedig a hivatkozott kormányrendelet 9. §-ának a) pontja alapján adóbevallás adása mellett adókivetés útján kötelesek általános jövedelemadót fizetni.” A Püspöki Kar a kérdést 1964. május 20-i értekezletén újólag megvitatta, s határozata alapján a következő rendelkezéseket adom ki: 1. A jövedelemadót 1963. január 1-ig visszamenő hatállyal keil az alábbiak szerint utólagosan levonni és befizetni. Minthogy a kérdés az összes illetékes hatóságokkal csak most nyert tisztázást, ezért bírságot nem fognak kiróni. A jövedelemadót ténylegesen le kell vonni, tehát azt az egyházközség vagy más kifizető szerv nem vállalhatja át. 2. Hogy hová és mikor kell a levont jövedelemadót befizetni, erre nézve a 3/1961. (II. 19.) PM. sz. rendelet 64. §. (1) bekezdés c) pontja a következőket rendeli: ,,A levont adókat. . . c) az egyéb szervek. .. a székhelyük szerint illetékes járás székhelyén levő községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához (csoportjához)... kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig bejelenteni és befizetni.” Megjegyzem, hogy a pénzügyi osztályok (csoportok) fillérrel nem dolgoznak. Ha tehát a jövedelemadó pontos 1 százalékos összege filléreket is tartalmaz, akkor az 50 fillért vagy az annál nagyobb összeget egész forintra kell kikerekíteni, ha pedig a töredék összeg 50 fillér alatt van, akkor azt mellőzni kell. 3. A jövedelemadó után községfejlesztési járulékot (KÖFA-t) is kell fizetni, mégpedig az általános jövedelemadó összegének 10 százalékát. Erre vonatkozólag a 128/1961. (P. K. 10. sz.) PM. sz. utasítás 1. §. (8) bekezdése kimondja, hogy 3 Ft-on aluli községfejlesztési hozzájárulást nem kell kiróni. Ha azonban ez a 10 százalék a 3 Ft-ot eléri, vagy meghaladja, akkor azt a jövedelemadóval együttesen kell befizetni. A töredék-összegekre a fenti szabályok érvényesek. Gyakorlatban a KÖFA-díj az egyházmegye papságát általában nem érinti, mert kevésnek van olyan magas jövedelemadó alá eső havi bruttó fizetése, amely után a fenti értékhatárt a % elérné. 4. A tárgyhónapot követő hó 15-éig a munkáltató írásos bejelentést is tartozik tenni az illetékes pénzügyi csoporthoz. Mivel az egyházi személyeknél a bruttó kifizetés után kell az 1 százalékos jövedelemadót megállapítani és nem kell az ettől eltérő külön adólapot kiszámítani, azért a bejelentésnek csak a személy(ek) nevét, a bruttó kifizetés összegét, az utána kiszámított 1 százalékos jövedelemadó összegét, végül az esetleges KÖFA-díját kell feltüntetni. A pénzügyi osztályok munkáltatók szerint tartják nyilván az adókirovást és mégis személyenként is elkülönítve. A bejelentés tehát az öszszes személyekről egy íven teljesíthető. A csekkszelvényen való bejelentés nem elegendő. 5. A jelen adót csak az egyházi személyek után kell fizetni. Az egyházi alkalmazottak (kántor, harangozó, sekrestyés, irodai alkalmazott, stb.) 3 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek munkáltatójuk útján az SZTK-járulék keretében, tehát általános jövedelemadó fizetésre nincsenek kötelezve. A háztartási alkalmazottak nem egyházi alkalmazottak, hanem a plébános dolgozói. 6. Nyugdíjasok nem esnek az általános jövedelemadó fizetési kötelezettség alá. 7: Általános jövedelemadó alá esik a fenti rendelkezés értelmében az egyházi hatóságoktól, intézményektől, egyházközségektől kapott járandóság és stóladíj. Az egyházmegyei központ, a papnevelő intézet, a plébánia üzemeltetésére és fenntartására szolgáló juttatás annál, aki ezt kapja, illetőleg, aki ennek felhasználásáról gondoskodni köteles, nem esik adó alá. A stóladíjat azonban fentiek szerint az alaphoz kell számítani, idevéve az alapítványi misék jövedelmét is. A manuális misék stipendiuma nem tartozik a stólához, A kongruából az Állami Egyházügyi Hivatal már levonja az 1 százalékot. 8. Ha valaki munkaviszonyon kívül önálló (írói, fordítói, művészi stb.) tevékenysége után kap díjazást, akkor a fenti Állami Egyházügyi Hivatal-rendelet szerint az eljárás kettős lehet: a) az állami, társadalmi vagy gazdasági szerv levonja a jövedelemadót; b) ellenkező esetben a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 9. §-ának a) pontja alapján az érdekelt személynek az illetékes pénzügyi osztályhoz adóbevallást kell benyújtania, amelynek alapján a fizetendő adót kivetik. 9. A kormányhatóságok a fenti rendelkezéssel kötelezik az egyházat az általános jövedelemadó levonására. A levonást a kifizető szervnek kell eszközölnie. Plébániai vonatkozásban kifizető szervnek egységesen mindenütt az egyházközséget kell venni, mégpedig a stóla tekintetében is. Mivel első ízben a fenti 1. pont szerint 1963. január 1-éig visszamenőleg kell a bejelentést és befizetést eszközölni, ezt mindenki ott vallja be, ahol jelenleg az állomáshelye van. 10. A bejelentési és befizetési kötelezettség elmulasztása esetén pénzügyi szabálysértési eljárásnak van helye a 49/1960. (XI. 10.) Korm. s2. rendelet 26. §. (3) bekezdés szerint. 1331/1964. szám. Hitoktatás megkezdése. Az új iskolaév elején ismét felhívom T. Papjaim figyelmét a hitoktatásra, ennek az elsőrendű lelkipásztori munkának lelkiismeretes végzésére. T. Papjaim jelentéseiből megállapítottam, hogy nagyobb kifogás nélkül teljesítették a múlt tanítási évben kötelességüket, csak néhány helyen fordultak elő mulasztások és hiányosságok. Kérem, hogy a hitoktatás zavartalan ellátása érdekében tanulmányozzák át a Végrehajtási utasítást. (1957. évi IV. Körelvél 1109. sz.) Elrendelem, hogy a hitoktatás csak jóváhagyott hittankönyvek alapján készült, jóváhagyott — IS
