A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1964 (Szombathely, 1965)

1/530. 1 9 6 4. I. Kedves Híveim ! A nagyböjti idő felébreszti szivünkben megváltásunk' történelmi eseményeinek megszentelt emlékeit. Visszavisz bennünket a Szentföldre, ahol ez a megváltó élet és szenvedés lefolyt. Minden, igazi keresztény lélekben él a vágy* bár fölkereshetné azokat a szenthelyeket, betérne • a názáreti kis sziklaházba, ahol angyala;)krói hangzott el az első Ave Maria, s ahol ez az angyali szó először hirdette a világnak a Fiú Is­ten megtestesülését és a Megváltó eljövetelét. És elmenni Betlehembe,­­s leborulni abban a barlangban, ahol a világ Világossága kigyulladt. Bejárni a szenthelyeket, ahol Jézus tanított, csodákat tett, leginkább pedig végigmenni Jézus nyomain, fel a Kálvária ormáig, megcsókolni a sziklát, melyen a Világmegváltó keresztje állott, s betekinteni a сИ VI nci rKn . mii 1 when Tf-H ря+.пр pzent te? te három h amely ü'ciasirba, melyben Krisztus szent teste három napig pihent, bői ragyogva dicsőségesen feltámadott. Ennek az évnek első napjaiban Ve laki bejárta ezeket á szent­­hely eket. Az Egyház feje, VI. Pál pápa volt ez a valaki. Mindnyájunk nevében az Egyház képviseletében járt ott. Ezekről a szent helyekről hallatta szavat és szóit az Egyház' híveihez, a keresztény nemzetekhez ás az egész világhoz.. Talán nem lesz időszerűtlen, ha ebben a szent időben az 0 aj káról vesszük az atyai szózatot, intést és buzdítást. Az ő beszédeiből, melyeket a betlehemi barlangban, a názáreti szent hajlékban, a nyolc boldogság hegyén és Jézus sírja fölött mondott. Természetesen nem szó szerint és nem egész terjedelmében, mert igy túlságosan hosszú volna, hanem csak értelem szerint, rövid kivonat olásban. Hiszem, hogy igy is szivünkhöz szói, ha meggondoljuk ki az, aki beszél és honnan beszél. Az első sz„4vg szói Betlehemből,. Itt szól - mint mondja -* vi iág népeihez. Krisztushoz, Egyházához s Ezt a beszédét a Szentatya január б-án Vizkereszt ünnepén mon­dotta a betlehemi barleng fölött épült bazilikában. A hely, a nap egyaránt ihlette öt. Szavai lelkesek, mélyről jövők, szárny a lók«, Imád­va hódol a betlehemi Kisded előtt, aki ezen a helyen, ezen a napon e­­lőször ragyogtatta meg istenségét a karácsonyi csillag sugaraiban, é­­lőször hívta magához a nemzeteket r. nárom napkeleti bölcs király sze­mélyében. A Szentatya hármas vallomást tesz Szent Péter szávaival» Vallomást hitünkről: "Te vagy Krisztus az élő Isten Fia”, vallomást hűségűnkről: "Uram, kihez menjünk, az örök élet igéi Nálad vannak", vallomást szeretetünkrői: "Uram, Te mindent tudsz, Te tudod, hogy sze­retünk Téged". Nemcsak a maga személyében beszél, hanem az egész’Egyház nevé­ben: Krisztus, a mi Egyházunkat Te alapítottad, Te védj ed, Te erősít­sed, Te tisztogassad. Köszönjük, hogy megváltottál minket, hogy test­véreiddé, Isten fiaivá tettél. Köszönjük, hogy elhalmozol minket Szent­­lelked kegyelmeivel. ígérjük, hogy halálig nivek maradunk Szentegyhá­­z-dhoz és annak tanításához, mely a Te tanításod. Es szólni akarok születésed helyéről Egyházadhoz is, melynek élére az én szegény személyemet tetted egyetemes pásztorul. Kérem Egy­házad minden tagját, egyesítse ez^órában fölajánlását az^enyémmel. Él­je át az Egyház nagy belső egységét, s keresse egyesülését az egész kérészténységgel. Add, Uram, hogy meghallja mindenki gyarló szavamban a Te hívásodat. Ezt üzenjük a katolikusoknak, akik már belit vannak Egyházadban, de ezt üzenjük keresztény testvéreinknek is, akik még nincsenek velünk teljes egységben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom