A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1960 (Szombathely, 1961)
után. A Laudes valójában reggeli ima, azért kórusban kora reggel végzendő és megfelelő, ha a magános recitálás'ban is így végezzük. A Vesperás ideje délután (nagyböjtben is). Végül a Completorium nagyon alkalmas arra, hogy az esti imaként végezzük. Ez esetben a Confiteor előtti Pater noster helyett (per rationabile tempus) lelkiismeretvizsgálat tartandó. A breviárium végzéséiben követendő kalendáriumra nézive 1. Directorium 9. old. Ha valaki a sajátjától eltérő kalendárium vagy eltérő ritus szerint (pl. szerzetes kórusban) végzett zsolozsmán vett részt, ezzel eleget tett az illető borára nézve saját breviáriumozási kötelezettségének. Aki búzaszentelő (ápr. 25.) napi körmeneten, vagy ennek megfelelő könyörgő áj tatosságon résztvesz, még Iha azon a litániát népnyelven imádikozzák is, annak nem kell latinul elmondani a litániát. Ha azonban nem vett részt, akkor el kell azt végezni latinul az előírt precesekkel és oratiólkkal együtt. Viszont keresztjáró napokon, aki nem vett részt a körmeneten, nem kell külön elmondania a litániát. 3. Változások az officium egyes részeiben. Az antifonákat a zsoltárok előtt is mindig (tehát fél-iákon és a kis bórákban is) egészen el kell mondani. A zsoltárok továbbra is végezhetők akár az új, akár a régi fordítás szerint. A himnuszok utolsó verse (doxologia) sohasem változik. Az Iste Confessor himnusz 3. sorát ezután is mindig így kell mondani: Meruit supremos. Preces feriales, melyet ezentúl egyszerűen precesnek nevezünk, csak akkor mondandó, amikor a Directorium kifejezetten jelzi. A magános reeitálásban Dominus vobiscum helyett mindig Domine, exaudi orationem meam mondandó. На ezt egyébként is kellene mondani (pl, a precesben), akkor csak egyszer mondandó. A szombati II Laudesfoen a Canticum Moysis megrövidül, amennyiben az oblitus es Dei factoris tui (régi fordítás szerint: oblitus es Domini creatoris tui) szavakkal bezárul. A többi elmarad. A Prímában sohasem mondunk 4 psalmust; Capitulumként mindig (fériákon is) a Regi saeculorum mondandó; a végén pedig a lectio brevis mindig de Tempore veendő, még ünnepeken is. 111 IV. 111. A misére vonatkozó rendelkezések. A misére vonatkozó általános elveket, valamint a misézésnél követendő kalendáriumra és a konventmisékre vonatkozó rendelkezéséket 1. a Directorium 12—15. old. 1. A votivmisék. A votivmisék 4 osztályba soroltatnak: a) I cl egyes rendkívüli alkalmakkor mondatnak, és egyes napok kivételével még I cl napokon is mondhatók, éspedig Gloria, Credoval; b) II cl bizonyos meghatározott alkalmakkor, pl. egésznapos szentségimádásra való szentségkitétel, vasárnapra áttett külső ünneplés, a pápa koronázásának, vagy a püspök kinevezésének évfordulóján, valamely súlyos szükség idején, szent missziók kezdetén, vagy végén, iskolai év elején vagy végén, missziós vasárnapon stb. végeztetnek, valamint idetartozik a nászmise és az ezüst- és aranylakodalom alkalmával mondott mise is. E misék mondhatók (bizonyos kivétellel) II., III. és IV. oszt. napokon, éspedig Glóriával (kivéve, ha violaszínben), de Credo nélkül (hacsak nem vasárnap); с) III cl votivmisék az első csütörtöki, az első pénteki és első szombati ájtatosságökkal kapcsolatos votivmisék, melyeik esetről esetre jeleztetnek a Directoriumiban. Ezek mondhatók III. és IV. osztályú napokon. Végül d> IV cl, melyek csak IV. osztályú napokon végezhetők (rendszerint) Gloria nélkül és mindig Credo nélkül. Mindezek szabályait részletesen közli a Directorium (15—20 old.). 2. Gyászmisék. Ezek is 4 osztályba soroltatnak: a) I cl a temetési mise (Missa exsequialis), mely bizonyos napok kivételével még I cl napokon is végezhető; b) II cl a halál alkalmával végzett egyéb misék, továbbá az exhumálás utáni végső eltemetés, vagy a halálhír vétele utána misék, melyek nem végezhetők I. cl napokon és vasárnap; c) III cl a 3., 7., 30. napon és az évfordulón, valamint a temetőkápolnákban és a halottak napja utáni nyolcad alatt mondott misék. Ezek mondhatók a III. és IV. osztályú napokon. Végül d) -IV. cl az ún. Missa quotidiana, mely csak a IV. osztályú napokon mondható. A gyászanisék egyes osztályainak kiváltsága független attól, hogy énekes vagy csendes miséken mondjuk-e azt. A gyászmisékre vonatkozó részletes rubrikákat a Directorium közli (20—23. old.). Egyébként, mint a múltban, ezentúl is a liturgikus színeket jelző betűk típusa jelzi, hogy mely napokon milyen gyászmise végezhető. E jelek magyarázatát 1. Directorium 32. old. (Nb. E jelzésiek, a múltban használatosaktól több dologban eltérnek!) A mise szertartásaira vonatkozó újítások. A lépcsőima elmarad mindazon misékben, melyeket közvetlenül megelőz egy liturgikus (gyertya-, hamu, barka-) szentelés, húsvéti vigilia, vagy (búzaszentelő, kereszt járó) körmenet. Az ünnepélyes misében szokásos incenzációik végezhetők az egyszerű eantu! uniókban is. (Ez igen megfelelőnek látszik a vasárnapi és ünnepnapi nagymisékben.) Az asszisztenciával végzett ünnepélyes misékben a misézőnek nem kell elmondania azokat a részeket, melyeket a segédkezők elénekelnek (leckét és evangéliumot). Az oratiók számára vonatkozó szabályokat 1. Directorium 23—25. old. Ezentúl a mise oratiójával egy conclusio alatt kell venni (többek közt) az ún. comimem. inseparabilist, a szentségkitételi oltárnál külön engedéllyel végzett misékben az or de Ssmot, a pápáért és püspökért a n^egfelelő évfordulókon mondandó oratiót, az oratio pro seipso sacendote-t a szentelés évfordulóján, valamint a missziós vasárnapi missziós oratiot. De egyszerre csak egy oratio vehető suib una conclusione. Miután az oratio imperata mondása erősen korlátozva van, további intézkedésig nem lesz oratio imperata. ’ A IV. osztályú fériákon szabad a misézőnek még egy oratiót hozzáadni a már előírt oratiófchcz (oratio votiva), feltévq, hogy az oratiók száma nem haladja meg a hármat. A Flectamus genua mindig úgy végzendő, mint az új nagyiheti szertartásoknál, azaz annak elmondásakor a pap letérdel, egy darabig csendesen imádkozik, azután 6 maga (vagy ünnepélyes misében a diaconus) mondja Levate, mire feláll. Kántorszombati misékben — kivéve a konvent és papszentelési miséket — nem kell elmondani az összes lectiókat, hanem csak az elsőt és. az utolsót, amint azt a Directorium pontosan jelzi (25. old.). Credet Hl cl misékben nem mondunk (még Szűz Mária, vagy az egyházdoktorok ünnepein sem). A hívek áldoztatásának rendes ideje mise közben, a pap áldozása után van. Maga a miséző áldoztassa a hlyeket, ha csak az áldozok nagy száma miatt nem látszik szükségesnek, hogy más pap, vagy papok segédkezzenek néki. Megfelelő, ésszerű okból azonban szabad a misén kívül is áldoztatni. (Rub gén nr. 502.) A miseközbemi áldoztatásinál elhagyandó a Confiteor, a Misereatur- és Indulgentiam-mal; az áldoztatás szertartása az Ecce Agnus Dei-vel kezdődik. (A többi úgy, mint eddig.) A mise végén (a gyászmásék kivételével) mindig Ite, missa est mondandó (még ha nem is volt Glória). Ha azonban a misét közvetlenül követi egy körmenet (pl. nagycsütörtökön, vagy Űrnapján), akkor Benedicamus Domino-t kell mondani. Utána elmondandó a Placeat imádság, de elmarad az áldás és utolsó evangélium. Ezenkívül még elmarad az utolsó evangélium (de nem az áldás) a karácsonyi harmadik misében, a virágvasárnapi barkaszentelési misében, valamint azon — 16 —
