A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1960 (Szombathely, 1961)

Időtartama: június 27-től július 30-ig, teljes napi elfoglaltsággal. A tanfolyam hármas tagozatú: előké­szítő, I. és II. évfolyam, amelynek sikeres elvégzése után képesítő-vizsga tehető és országos érvényű okle­vél nyerhető. Jelentkezhetnek kifogástalan előéletű férfiak és nők, betöltött 16 éves kortól 45 éves korig, akik lega­lább az általános iskola 8. osztályú, (ill. annak meg­felelő) iskolai végzettséggel rendelkeznék és hivatást éreznek a liturgikus egyházzenei szolgálatra. A tanfolyam mindegyik tagozatára mindenkinek a saját püspöke ad engedélyt a részvételre. A felvételi kérvényeknek legkésőbb június 1-ig kell beérkezni az egyházmegyei hatósághoz. A kérvényhez mellékelni keU a plébános vagy lelkiatya ajánló sorait a kifogás­talan katolikus élet igazolására. Felvételi vizsgára csak azok jelentkezhetnek, aki­ket az egyházmegyei hatóság nem utasított vissza. Fel­vételi vizsga június 23-án reggel 8 órától. Jelentkezés­kor be kell mutatni: 1. személyi igazolványt, 2. kereszt­­levelet, 3. utolsó iskolai bizonyítványt. A II. évfo­lyamra a felvételi vizsga ugyanaznap du. 14 órakor kezdődik, amikor be kell adni az írásbeli házifelada­tokat. A felvételi vizsga anyagáról válaszbélyeg bekül­dése esetén részletes tájékoztatót mindenkinek kész­séggel küld az igazgatóság: Budapest, V., Eötvös Loránd u. 7. Lakásról és ellátásról mindkét nembeli hallgatók maguk kötelesek gondoskodni. Szükséges felszerelés: Szent Vagy Uram orgona­­könyv, Hozsanna ima- és énekeskönyv, Harmónia Sacra, Nagyheti Szertartások, Temetési Szertartás­­könyv, rendelkezésre álló preludiumos könyv, Irsai— Agócs.y—Szőnyi alsófokú szolfézs I., ill. II. kötet. Ajánlatos hozni gregorián-kótás ' Usualist és. Ma­gyar Missalet. Tandíj: 150 Ft. A képesítő-vizsga díja külön 100 forint. 765/1960. szám. Egyházi személyek betegségi biztosítása. Fenti tárgyban az 1957. évi V. sz. körlevelem 1696/1957. számú rendeletében közöltem a Művelődés­ügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának 8907—66— 2/1957. számú rendeletét, és felhívtam a Tisztelendő Testvérek figyelmét az egyházi személyek betegségi biztosításának újabb szabályaira. Adott esetekből ki­folyólag, a T. Testvérek érdekében kérem, hogy azt újra átolvasva, nagyobb gondot fordítsanak az SZTK be-, ki- és változásjelentésekre, különösen dispozició és államsegélyben beállott változás, (annak megszűnése vagy újabb folyósítása) alkalmával. Lásd 1959. évi IV. sz. körlevelem 1509/1959. sz. rendelkezését! Minden változás az SZTK-hoz 8 napon belül jelentendő! — Kiemelem még az államsegélyben nem részesülő lel­készek után a havi 18.50 Ft járuléknak az illetékes helyi szervihez való pontos befizetését. .Nyugdíjazás esetén a T. Testvérek csak az SZTK- kijelentésről gondoskodjanak, mert a nyugdíjazás napjával az ő SZTK-bejelentésüket és a járulék ki­­egyenlítését az Egyházmegyei Nyugdíjintézet végzi. Végül felhívom a T. Testvéreket, hogy halasztás nélkül vizsgálják felül betegségi biztosításukat, mert minden mulasztásból eredő kárért a T. Testvérek sa­ját személyükben lesznek felelősek. 766/1960. szám. Alkalmazottak munkabérének kifizetése. Táppénzes állományba jutáskor vagy a munkavi­szony megszűnésekor több helyen ismételten zavart okozott az, hogy az alkalmazottak havonta előlegesen kapták fizetésüket. A táménzes időre ugyanis munka­bért kifizetni nem szabad. Éppen ezért emlékezetbe idézem az MT. 74. §-át. „1. Egy hónapnál hosszabb ideig tartó munkavi­szony esetén a munkabért havonként utólag kell el­számolni és kifizetni. 2. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként, vagy a munkavi­szony végén kell elszámolni. 3. A munkabér kifizetésekor a munkabérről és a levonásokról a dolgozó részére írásbeli elszámolást kell adni.” Ezzel kapcsolatiban különösen a következőkre hí­vom fel T. Papjaim figyelmét, illetve a következőket rendelem el: a) SZTK-jogcsultaknak táppénzes, időre munkabért adni nem szabad. b) A kifizetésekről mindig elismervényt kell kérni és azt előírás szerint gondosan egybegyűjtve megőrizni. E rendelkezés a rokon háztartási alkalmazottakra is vonatkozik. Ha ez valahol eddig elmaradt volna, a leg­közelebbi bérfizetéskor visszamenőleg az egész alkal­mazási időre írásos nyilatkozattal kell pótolni. c) Az alkalmazottaknak minden kifizetéskor írá­sos elszámolást kell adni, ahol az esetleges levonáso­kat is. fel kell tüntetni. d) A 3 %-os öregségi SZTK-járulék levonása min­den alkalmazottnál kötelező, s ezt az egyházközségeik nem vállalhatják át. (Kivételek a háztartási alkalma­zottak, akiknél a jelenlegi havi 50 forintos járulékban az öregségi biztosítási díj is benfoglaltatik.) e) Az alkalmazottal a kb. egy hónapot meghaladó munkaviszonyt munkaszerződéssel vagy egyenértékű írással (díjlevél, egyházközségi határozat, kinevezés) kell szabályozni. Ahol ez nincs, ott az esetleges nézet­­eltérések elkerülése végett mielőbb pótolni kell. A háztartási alkalmazottakra nézve legutóbb a Magyar Közlöny 1959. június. 7-i 63. számában megje­lent rendeletek adnak szabályozást. 767/1960. szám. Kötelező perselyek az I960, év II. leiében. Értesítem T. Papjaimat, hogy ez év második felé­ben a július 3—i, augusztus 7-i, szeptember 4-i, októ­ber 9-i, október 23-i, november 1-i, december 4-i és december 31-i perselyeket kell az eddigi szokásoknak megfelelően átutalni. A szerzetesi és pápakoronázási perselyek időpontját külön fogom közölni. 768/1960. szám. Munkamegosztások a plébánián. Azokon a plébániákon, ahol több beosztott lelki­­pásztor (káplán, hitoktató-káplán, vagy ún. „önálló hitoktató”) áll a plébános segítségére, legtöbb helyen általában bevezették és alkalmazták a „hetességi rend­szert”. Minthogy ezzel kapcsolatban, és általában a hitoktatóknak lelkipásztori munkaviszonyában több esetben félreértések, nézeteltérések keletkeztek, a kö­vetkezőképpen rendelkezem. 1. A hetességi beosztás a plébános tudtával és irányításával történjék. 2. A kijelölt hetes köteles elsősorban a felmerülő, esedékes ténykedéseket végezni, ez azonban nem füg­geszti fel és nem szünetelteti a többiek kötelezettségét, az otthonmaradást és a hetes elfoglaltsága alkalmával felmerülő munkák elvégzésiének kötelezettségét. A he­lyes munkamegosztás elve és az ésszerűség párosuljon a lelkipáaztori buzgósággal. 3. Tekintettel arra, hogy a kápláni és hitoktatói munkakörben mia már nincs lényeges különbség, hi­szen mindketten lelkipásztorok, egyforma buzgósággal és egymás kölcsönös! kisegítésével végezzék a lelki­pásztori munkát az egész éven át, tehát a vakációban is. A hitoktatót is kötelezi az egész évben a helyben­­lakás kötelezettsége. (S. D. 62. §.) — 8 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom