A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1957 (Szombathely, 1958)
A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1957. I. 346/1957. sz. Húsvéti szentáldo/ások ideje. A húsvéti szentáldozások ideje az Apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján Hamvazószerdától Szentháromság vasárnapjáig tart. 347/1957. sz. Böjti fegyelem 1957-ben. A böjti fegyelem 1957-re ugyanaz, mint az előző évben volt (lásd: 1951. évi III. sz. Körlevél 339. sz. rendeletét). A böjti fegyelem a szószékről és a hirdetőtáblán hirdetendő. 348/1957. sz. Az 1957. évi központi hozzájárulások. Értesítem T. Papjaimat, hogy 1957. I. félévében a január 6. (Vízkereszt), február 3. (első vasárnap), március 3. (Pápa koronázása), április 7. (első vasárnap), április 19. (Szentsír),' május 5. (első vasárnap), június 2. (első vasárnap) és június 29. (Szent Péter és Pál) napi kötelező perselyeket kell beküldeni. A kultúradó mérve ugyanaz, mint 1956-ban, beküldési határideje ez évben március 31-e. A katedratikum-szeminarisztikum a, múlt évivel azonos összegű, kiegyenlítésének módja változatlan. A Szent Imre járulék-hátralékok kiegyenlítésének határideje 1957. március 15. A befizetéseket a jövőben is lehetőleg a 289.412. számú Egyházmegyei Hivatal elnevezésű esekkszáiiilára, az összeg rendeltetésének és a befizető nyilvántartási számának a csekk előlapján, a megfelelő helyen történő feltüntetésével kell teljesíteni. Egy csekklapon csak egyféle (pl.: csak C—S, csak kultúradó, csak köt. persely jan. 6. stb.) összeget küldjünk. 349/1957. sz. Az 1956. évi számadások egyeztetése. A számadások elkészítéséhez szükséges adatok egyeztetése céljából felkérem T. Papjaimat, hogy a központi hozzájárulások címén 1956. december 31-ig befizetett összegek figyelembe vételével a mellékelt kimutatást készítsék el és egy példányát a Püspökség Gazdasági Hivatala címére 1957. március 15-ig adjanak postára, egyet pedig az irattárban helyezzennek el. A kimutatást pontosan kell kitölteni. A beküldött járulékok kimutatásának kelet rovatába a pénz postai feladásának dátumát kell bevezetni. Az I. Szeminarisztikum és II. Kultúradó , előző évek hátraléka” rovatba az 1956. január 1-én fennállott hátralékot fekete, túlfizetés esetén pedig az 1956-ra elszámolandó túlfizetés összegét piros tintával vagy irónnal kell beírni. A III. Templomperselyek kimutatásánál a január rovatba a vízkereszti, 8i február rovatba a február 5., a március rovatba a március 11., az első áprilisi rovatba a ■Szentsír, a második áprilisi rovatba az április 15. (Jó Pásztor), a májusi rovatba a május, 6., az első júniusi rovatba a június 3., a második júniusi rovatba a június 29., a júliusi rovatba a július 8., az augusztusi rovatba az augusztus 5., a szeptemberi rovatba a szeptember 9., az első októberi rovatba az október 7., a második októberi rovabta az október 21. (missziós vasárnap), az első novemberi rovatba a november 4. (szerzetesi), a második novemberi rovatba a november 18. (első vasárnap helyett), a decemberi rovatba a december 9-i perselyezés beküldött összegét kell bevezetni. 350/1957. sz. Plébániaépületek és lelkészlakok önkéntes tűzbiztosítása. Az 1956. évi 36. sz. tvr. hatályon kívül helyezte a kötelező biztosítás intézményét. Az Állami Biztosító (ÁB) a Püspöki Karral egyetértésben az 1954- ben kötött Keretmegállapodás díjszabását és feltételeit (lásd 1955. évi IV. sz. Körlevél) kiterjesztette azokra az egyházi vagyontárgyakra, (plébániaépületek, lelkészlakok) is, amelyek eddig a kötelező biztosítás hatálya alá estek. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatásokat és utasításokat adom T. Papjaimnak: 1. Mivel a plébániák-, és lelkészlakok f. évi április hó 1-Ével biztosítás nélkül maradnak, nyomatékosan felhívom az egyházi vagyonkezelők figyelmét arra, hogy saját felelősségük és az egyházközség súlyos anyagi érdekeinek tudatában a szóbanforgó épületeket a jelzett időpontig önkéntesen biztosítsák. 2. Az egyházközségeknek érdekük, hogy az épületek a valóságos és tényleges értékre legyenek biztosítva, mert különben a teljes kár megtérítésére nem lehet számítani. Mivel az egyházi biztosítások díjtételei lényegesen kedvezőbbek mint az egyéb biztosításoké, az egyházközségekre nem háramlik túlméretezett teher a- teljes építményi értékre történő biztosításból. A teljes építményi érték megállapításának az alapja, hogy az épület milyen méretű, vagyis falai hány légköbmétert határolnak be. Az avulást természetesen figyelembe kell venni. Az építményi érték megállapításához szükséges tudnivalókat az 1955. évi IV. sz. Körlevélhez csatolt ÁB Tájékoztató közölte. Ezekre vonatkozóan az ÁB 1
