A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1957 (Szombathely, 1958)
gük alapján állapítottak meg, továbbá a volt egyházi személyek nyugellásásban részesülő özvegyére és árváira. 2. a) A lelkészi működést végző felszentelt pap és lelkészi képesítéssel rendelkező lelkész (lelkészkedő papság). b) Az önálló hitoktató, ha kizárólag mint hitoktató működik. c) A főfoglalkozású kántor. (Főfoglalkozású kántor az, aki kizárólag, mint kántor teljesít szolgálatot.) d) A római katolikus egyháznál felszentelt pap, akkor is, ha egyházkormányzati állást tölf be. e) A teológián tanító pap, illetőleg lelkész. 3. Az egyházi személy a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanazon feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és családtagja. Táppénz azonban az említett személynek nem jár. A nyugellátásban részesülő egyházi személy a 71/ 1955. (XII. M. T. sz. rendelet 58. §-a (4) és (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel és mértékben jogosult a szolgáltatásokra. 4. A betegségi' biztosításra kötelezett és tényleges szolgálatban álló egyházi személyt a munkaviszonyban álló dolgozóra érvényes szabályok értelemszerű alkalmazásával az egyházi intézménynek (egyházközség, plébánia stb.) kell az illetékes helyi szervhez bejelenteni, azzal az eltéréssel azonban, hogy a) javadalmazását közölni nem kell, b) államsegélyben részesülő egyházi személy bejelentésénél közölni kell, hogy a bejelentett államsegélyben részesül, c) ha az államsegélyben nem részesülő egyházi személly részére utóbb államsegélyt állapítanak meg, ezt a körülményt az államsegély folyósítása kezdő napjának megnevezésével közölni kell. 5. A nyugellátásban részesülő azokat a személyeket, akiknek ellátási díját a M űvelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala állapította meg, illetőleg folyósítja, bejelenteni nem kell. Az egyházi nyugdíjintézetektől nyugellátást élvező személyeket azonban be kell jelenteni, mégpedig országosan a budapesti alközponthoz. 6. Az államsegélyben részesülő egyházi személyek, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalától nyugellátásban részesülő személyek után a járulékot a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala továbbra is sommásan és az eddigi mértékben fizeti a budapesti alközponthoz. 7. Az államsegélyben nem részesülő katolikus egyházi személyek után —• javadalmazásukra tekintet nélkül — havonta 18,50 forint járulék fizetendő. A járulékokat az általános szabályok értelemszerű alkalmazásával az illetékes helyi szervhez kell a bejelentést teljesítő egyházi intézménynek fizetnie. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala e járulékokhoz történő hozzájárulását a jövőben az egyházmegyéknek utalja át. 8. Az egyházi nyugdíjintézetektől nyugellátást élvező személyek után 5 százalékos járulékot kell fizetni. A járulékokat az egyházi nyugdíjintézetek a budapesti alközponthoz fizetik. 9. A tényleges szolgálatban álló egyházi személy igényjogosultságát biztosítási igazolvánnyal, illetőleg kisalakú munkáltatói igazolvánnyal igazolja. A biztosítási. igazolványt, illetőleg a munkáltatói igazolványt az egyházi személy részére a bejelentést teljesítő egyhg£i intézmény állítja ki. 10. A nyugellátásban részesülő személyek igényjogosultságukat igazolvány és a havi csekkfizetési szelvény egyidejű felmutatásával igazolják. Az igényjogosultsági igazolványt a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala állítja ki azok részére, akiknek ellátási díját az említett Hivatal folyósítja, az igényjogosultsági igazolványt a Nyugdíjintézet bejelentése alapján a budapesti alközpont állítja ki. 11. Az 1. pontban említett egyházak egyházi személynek nem tekinthető egyéb személyei betegségi biztosítása tekintetében a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes szabályok az irányadók. E körlevél rendelkezéseit az 1957. évi december 1. napjától kell alkalmazni. A 3—2999/1952. számú körlevél hatályát veszti. Budapest, 1957. október hó 1. Haraszti Lajos sk. főelőadó". 1710/1957. sz. Papi szociális intézmények fenntartása. A papság országos szociális intézményei, a székesfehérvári nyugdíjas otthon, a mátraszentimrei Stella üdülő, valamint a hajduszoboszlói és hévizi gyógyüdülők. Az elsőnél a központi fűtés bevezetése, a többieknél pedig a javítási munkálatok s. a felszerelések kiegészítése Szociális Alap létesítését teszik szükségessé. A Püspöki Kar ezekre a célokra jelen évre országosan a következő kivetéseket eszközli: a) a 10.000 hívőn felüli egyházközségek fizessenek 100 forintot, b) a többi egyháziközségek 50 forintot, c) plébánosok, önálló lelkészek 50 forintot, d) a káplánok, hitoktatók 20 forintot. Az összegeket legkésőbb december 1-ig 289.412 csekkszámlára be kell fizetni a cél pontos megjelölésével. 1694/1957. sz. Templomok faanyagában keletkező károk megelőzése és megszüntetése. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala a Faipari Kutató Intézet alábbi tájékoztatását juttatta el hozzám: „Régi és új épületek, templomok, tanintézetek, lakóépületek faszerkezetében: fedélszékek, tornyok, födémek, ajtók és ablaktokok, padlóburkolatok és berendezéseik faanyagaiban a fapusztító gombák, vagy rovarok támadásainak hatására jelentős károk keletkezhetnek. A fapusztító gombák (könnyező házigomba, házi kéreggomba, pincegomba stb.) és rovarok (különféle szú, álszú, cincérfélék stb.) károsító hatására a fa újjal szétmorzsolható barna anyaggá, vagy szitaszerű tömeggé korrodeálódik. Épületek faszerkezetének, vagy berendezési tárgyainak (padok, szószékek, faszobrok) gomba- vagy rovarfertőzöttségét azok beázási helyén gyakran tapasztalhatjuk. A fapusztító-gombák fertőzését — primer és szekundér állapotban — a megtámadott faanyagok rendellenes elszíneződése, hossz- és harántirányú repedezettsége, ltorhadása stb. árulja el. A fapusztító rovarok fertőzésére a faanyagok területén látható kis kerek, vagy ovális lyukak (kirepülési nyílások), alagútszerű lárvamenetek vagy kiszóródó furatliszt — mint tünetek figyelmeztetnek. A károsodásokat mind a megtámadott épület, vagy objektumok, mind a környező épületek állagának, egyházi, vagy egyéni Lulajdont képező berendezési 12 I
