A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1953. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1954)
_____ 1953, évi VI» sz.s KÖRLEVÉL„ 1710«/1953«sz. Miserend. Felmerült panaszok kapcsán a Püspöki Kar úgy határozott, hogy a vasárnapi és ünnepi istentiszteleti rend mindenkor megtartandó. ..Ha ^ egyes esetekben a‘helyi viszonyok megokolt változást tesznek szükségessé, az Egyházmegyei Hatóság'engedélyét kell kikérni, még pedig kellő időben. 1711./1953»sz, A keleti szertartási! katolikusokra vonatkozó u.i házasságion főbb rendelkezései. XII. Pius pápa 1949, február 22-én kelt Crebrae allatae kezdető, motu preprioiával kihirdette a keleti szertartásu hivőkre vonatkozó uj házasságjogot, amely 1949, május 2-án lépett hatályba. nzsel 'kapcsolatban a lelkipásztorkodó papságunknak a következőket kell tudnia: *" ' . f I. Ha a házasságkötés helye a hajdudgrogi /miskolci ap.korra./ egyházmegyével közös területen van /Budapest,. Nyíregyháza, Miskolc, Makó, st5.stb./y 1. / л latin szertartásu plébános két ke le ti „szekta rt ó su_h ivc£t_ érvényesen még saját területén belül sem eskethet meg; a keleti szertartási! parochus viszont nem eskethet meg érvényesen két latin szertartásu ni vöt még sa.iát területén sem. 2. / A Különböző szertartási! hi vők közötti házasságokat a yőlefény_szrrtarkása_ szerint illetékes plébános előtt kell kötni, de a voé*genv~hözzálárulásáva1 a mennvasszony_szertartása_ szerint illetékes plébános előtt is köthető......" ‘ ~ 3./ Keleti szertartási! hivő és nem katolikus fél házassága a keleti szertartásu parochus előtt kötendő. 4./ Egyes házassági akadályok terjedelme, ill. számitasa más a keleti és más a latin dogban, а./ л valiásküldnbség akadálya a keleti jogban olyan két személv között áll lenn, akik közül az egyik bárhol érvényesen megkere resztelkedett, mig з másik nem részesült кеresztsegben, pl, egy izr, és egy g.keleti között is. Ezzel szemben a latin jogban csak a katolikus Egyházban megkeresztelt, ill. ide valamely felékezetből me gtért hivő..és egy keresztéletlen között áll fenn, igy pl, egy izr. és egy ref. között nincs akadály! b./A vérrokonság; akadálya a latin jogban oldalágon a hárma df okig, a keleti, jogban peaig a hatodik tart bezárólag, Itt is áll: "tot gradus, quot generationes'vel personae stipite dempto", de mig.a latin jogban csak a hosszabb ágat vesszük figyelembe és legfeljebb jelezzük a rövidébe ágat, addig á keleti jogban mindkét ágat ' számbaveszszük és az egyes fokokat összeadjuk. Ez a'kétféle számítás eltérő eredményre vezethet. PIT”a másodfokot érintő negvedfokú vérrokonság a latinra jogban már nem akadály* de a keleti jogban még igen, mert 2+4 »6. e./ a sógórság akadálya a latin jogban oldalágon bezárólag a másodfokig, míg a keleti jogban á ne gvedf okig" terjed. A latin jog., itt is csatba Hosszabb ágat vészi figyelembe es legfeljebb jelzi a rövidebbe t, a keleti jogban ellenben itt is.mindkét agat figyelembe kell venni és az egyes fokokat Összeadni, Itt is eltér/eredményre.juthatunk, pl. az első fokot érintő harmadfokú sógorság a latin jogban már nem, de a Tlel e i I ij 0 gba n még akad ál у.
