A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)
— 7 -Borsody János, Csendes György, Czigány Béla, Dallos Imre, Farkas Sándor, Fazekas Jenő, Fehér János, Fodor Antal, Galambos Miklós dr., Gerencsér József, Géfin Gyula dr. Gőcze István, Grynaeus György, Gyöngyös Ferenc, Hegedűs Vince, Herold József, Holpert István, Horváth Imre, Horváth Imre, Horváth István dr., Horváth István, Horváth István, Horváth János, Hosszú József, Illés György, Iványi Dezső, Iván László, Kalamár Ernő, Kalmár László, Kaltenecker Károly, Kappel János dr., Kapuy Károly, Király János, Kis József, Kis János, Kis Márton, Kohl Gyula, Kovács Sándor, Kovács József, Kovács Aladár, Kómár József, Koósz Vince, Köhler Béla, Kukorác István, Kuntár József, Kühár János, Lautz Alfréd, Lantos István, László István, Lelkes József dr., Léránt István, Markovics Lajos, Mátyás Lszló dr., Mészáros Ferenc Molnár Vince dr., Móricz Lajos, Murányi László, Nagy Ferenc, Németh János, Németh Károly dr., Németh István, Noé János, Orbán Balázs, Osvald János, Papp Lajos, Pápai János dr., Pártli József dr., Permayer János, Pintér László, Pálmai Kálmán, Pataki László dr., Pungor László, Radványi Mihály dr., Rajki Ernő, Rácz József, Rödönyi József, Sághy Elek dr., Sinkovics Nándor, Skrapits József, Somogyi Károly, Stojaíowsky Sándor, Stránczl József, Sülé Ferenc, Sütő Máté, Szabó Antal, Szabó Miklós dr., Szalai János, Szakács István, Szakos Gyula dr., Szatmári József, Szendy László dr., Szigeti József, Szokoly Alajos, Szombath József, Takács Ferenc, Takács Lajos, Takács István, Tanay Ferenc, Tivadar József, Torma József, Tormán János, Tornyos József, Tschida József, Törnár Ede dr., Varga László, Varga Lajos, Varga István, Varga István, Vecsey József dr., Werner Alajos dr., Wílfíng Lajos, Wnkler József, Winter György, Zenz Péter. (Összesen: 122.) vállalását semminemű központi intézkedés meg nem tiltja. Amennyiben egyes tankerületi főigazgatók ilyen irányban intézkedtek, eljárásukat megfelelő vizsgálat tárgyává fogom tenni. Meg kívánom jegyezni azonban, hogy egyes tanítóknak a kántori funkciókról való önkéntes lemondása — éppen Népköztársaságunk Alkotmánya értelmében — meg nem akadályozható. Fogadja Érsek Ür őszinte tiszteletem nyilvánítását Ortutay Gyula sk." A magyar népköztársaság minisztertanácsának 4288/1949. számú rendelete szerint „az állam, a megye, a város, a község, a magyar államvasutak, a magyar posta, valamint a közalapok és közalapítványok tényleges szolgálatban álló alkalmazottai, végül a közszolgálat körén kívül ipűködő azok a személyek, akik az állam terhére részesülnek jövedelemkiegészítésben, kötelesek az illetékes miniszter rendelkezéséhez képest a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára esküt tenni." Ezzel kapcsolatban a magyar püspöki kar a papság és hívek tájékoztatására a következőket közli: 1) A püspöki kar tagjai, mint az egyház tanítói és kormányzói hivatalának tagjai, az egyház gyakorlata szerint államesküt csak az Apostoli Szentszék hozzájárulásával tehetnek. 2) A 4288/1949. számú minisztertanácsi rendeletben érintett többi egyházi személyek a kívánt esküt letehetik a katolikus erkölcstannak minden esküre vonatkozó elvei szerint, azaz „salvis legibus Dei et ecclesiae — Isten és az egyház törvényeinek sérelme nélkül.“ 33. sz. Tájékoztató az állameska iigy^betr^*^ * % 31. sz. Mísebor ára 1949-re A misebor árát 1949-re a templompénztárak terhére hat forintban állapítom meg, A misebor ügyében gazdasági hivatalom ad tájékoztatást. 32. sz. Tanítók kántori teendői. Tájékoztatásul közlöm a VKM. úrnak 1949. évi december hó 2-í kelettel a kalocsai Érsek Űrhöz intézett levelét: „Budapest, 1949. dec. 12. Érsek Ür! Folyó évi november 24-én kelt 833/ 1949. sz. iratára az alábbiakat kívánom Érsek Ür tudomására hozni: A tanítók számára a kántori teendők A pénzügyminiszter P. M. 248.501/949. II. a. sz. rendelete alapján az egyházközség jogosult az egyházi személyzet, továbbá a templomok, leányegyházak fenntartásával, illetve felállításával kapcsolatban felmerülő azoknak a szükségleteknek egyházi adó kivetése útján való biztosítására, amelyeket az egyházközség javadalmai, alapítványi vagy más jövedelemből fedezni nem lehet. Jogosult az egyházközség a kivetett adókat saját közegeivel az egyházhoz tartozó hívektől beszedni. Az adókivetési jog elvileg korlátozva nincs, de a kivetett adók közadók módjára való behajtásához a pénzügyminisztérium előzetes hozzájárulása szükséges. Joga van az egyházközségnek az általa be nem szedett 34. sz. Egyházközségek adóztatási joga.
