A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)

— 17 — % misztikus testében és annak minden áldá­sát élvezze. Mert Krisztus misztikus teste él és élni fog akkor is, ha egy, száz vagy még nagyobb emberi csoport le is hull róla. Ez csak az ó szerencsétlenségük és boldogtalanságuk. f) Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy mindazt, amit híveinknek adni aka­runk, először a magunk lelkében elmél­­kedjük át, hogy Isten igéje bennünk meg­testesüljön. így adjuk híveink leikébe, hogy ott is megtestesüljön Isten igéje. Kü­lönösen kérjük az isteni Magvetőt, hogy küldje el nekünk a Szentlelket és tegyen minket méltó evangéliumi magvetőkké. Bizalommal forduljunk a Szűzanyához, a Bölcseség Székéhez, hogy úgy fogadjuk Isten igéjét lelkűnkbe, amint 0 fogadta a Szentlélektől. Ügy hordozzuk magunkban, mint Ő vitte és úgy nyújtsuk híveiknek, mint Ő nyújtja nekünk minden kegyelem közvetítésével Szent Fiát. 2. A gyóntatószék, A jubileumi búcsú az egyes emberekre a gyóntatószékben dől el. Igaz, hogy azokkal a felhatalmazá­sokkal, amelyeket Szentséges Atyánk a gyóntatóknak adott, csak egyszer élhe­tünk, amikor először végzik a jubileumi gyónást, de éppen ez mutatja azt is, hogy Szentséges Atyánk ad maíora hívja, viszi Krisztus nyáját, amikor elvárja tőlük, hogy a súlyos bűnöktől, egyházi büntetésektől egyszer s mindenkorra megszabaduljanak, viszont minden egyes búcsú elnyeréséhez előírja a szentgyónást, mint olyan kegyel­mi eszközt, amely nemcsak tisztít, hanem ellenmérget ad minden bűnnel szemben és hathatósan segít a tökéletességben való előhaladásra, A jubileumi gyónások nagy kegyelmeknek, teljes lelki megújulásoknak forrásai. Mindig nagy felelősséggel ülünk a gyóntatószékben, de különösen a jubi­leumi gyóntatás alkalmából. A római Ri­tuale (Tit. 3. cap. 1.) hármat kiválj a gyón­tatótói, hogy munkája bőven gyümölcsöző legyen: bonitas, scientia és prudentia. Bonitas, Miként Szent Péter a Quo vadisban, nem egy lélek most találkozik másodszor életében az Üdvözítővel. Mi történik most az ő lelkében? Felismeri-e a gyóntatószékben az ,,alter Christus‘‘-t? A gyóntatóatyának kell Isten jóságát meg­éreztetnie a gyónóval még akkor is, ha kénytelen volna hozzá határozott vagy szigorú lenni. Scientia. A scientiahoz tartozik a mo­ralis alapos tudása mellett a lelki élet út­jainak ismerete is. Járatosnak kell lennie nemcsak a bűnök osztályozásában, hanem az erények alkalmazásában is, a descen­sio mellett az ascensio. Az ájtatosságból végzett gyónásoknál az ascensio a fonto­sabb. A jubileumi gyónások zöménél nem a censurák fognak nagyobb dolgot adni, hanem a rávezetés az állásbeli erények gyakorlásának helyes módjára. A prudentia fogja megmondani, hogy az elméleti szabályt hogyan alkalmazzuk az előttünk térdelő poenitensre. Minő fon­tos, hogy a gyóntató azonnal felismerte a poenitens lelkületét: gyengéd-e vagy tom­pult a lelkiismerete? Biztatásra szorul-e vagy inkább feddésre? A Szentlélek ke­gyelmére, Szűzanyánk közbenjárására nagy szükség van itt. Még a gyóntató hanghordozása is sokszor hordozója a ke­gyelemnek vagy annak akadálya. ■Legyen gondunk a jubileumi gyóntatá­soknál arra, hogy azok ne torlódjanak össze. A gyóntatással soha sem szabad sietni. Míg a gyónó a gyóntatószékben van, sok minden történik az ő lelkében és ehhez idő kell. A kegyelem munkáját nem szabad sietéssel megzavarni. Azért kell a gyónásokat kellően beosztani és gyónta­­tókról gondoskodni. Feltétlenül szükséges, hogy a jubileumi szentévben többször is hívjunk idegen gyóntatőt. III. A szentév eucharístikus feladatai Az Anyaszentegyházat kormányzó Szent­lélek nem hiába ihlette Szentatyánkat arra, hogy a Krisztus misztikus testéről és liturgiájáról a szentkapú megnyitása előtt adja ki történelmi jelentőségű encyklikáit. Ezekben megtaláljuk mindazokat a ke­gyelmi eszközöket bőségesen, amelyek szükségesek a szentév célkitűzéseinek megvalósításához. í. Szentmise. Szeretettel kérem T. Testvéreimet, hogy a Mediator Dei encyk­­likának a szentmiséről szóló részét elmél­kedjék át, s az így átelmélkedett igazsá­gokat adják híveiknek. ,,A kereszt ereje a szentmiseáldozaton keresztül jut el hoz­zánk, hogy eltörölje mindennap elköve­tett bűneinket". ( M.D, 73.). A szentmise­áldozatban találjuk meg a legnagyobb ke­gyelmi forrást a szentév céljainak eléré­sére. A szentmiseáldozat bűneink bo­csánatát hozza. A szentmíseáldozat en­gesztelő áldozat. Ha tehát a hívő Krisztus misztikus testébe kapcsolódva mutatja be a szentmiseáldozatot, akkor engesztelési kötelezettségeinek a legjobban fog eleget tenni. A szentmiseáldozatban „opus nos­trae redemptionis exercetur" (Secr, Dom 10. p. Pent.). A szentmíseáldozatban „om­nis sanctitatis fontem, constituisti, nos quo­que in veritate sanctificent". (Secr. F, S. Ignatii Loyola). Tanítsuk meg híveinket a szentmisében való minél tökéletesebb részvételre. Erre is útmutatást ad az en­­cyklika. Ne felejtsük el az őszi kerületi gyűlésen tolmácsolt kívánságomat a mise egyes részeinek közös végzéséről. 2. A mindennapi szentáldozás. Híveink még mindig félénken tartózkodnak a mindennapi szentáldozástól. — Kérem T. Testvéreimet, magyarázzák meg a gyér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom