A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)
indul,amely Krisztus királyi városa,ahol maga az Ur várja. Az Egyház, mint anya épiti a szállást,hozza az útravalót és mikor legszentebbé válik a csend,éjszakának látszik,gyertyát gyújtanak a földön pedig nagy fényesség,Istennek világossága es a nagy Királynak örök dicsőségéből a hazaérkezett vándornak nagy békéje tölt ekkor már be mindent. Ez valóban karácsony»boldog,szent,örök karácsony.Az angyali szózatban benne van mindegyikünk meghívása erre az örök útra és örök békére; ne zavarjon meg az ut fáradsága,a Király vár,az örök Betlehem küszöbén minket ez a krisztusi halai értelme. Amen.- 119 -Szilveszter esti hálaadó ájtatosságra. "Te Uram ugyanaz vagy és esztendőid nem fogynak el" /Zsid.1,12./ Milyen új és friss>olt ez az esztendő З69 nappal ezelőtt.Most megöregedett, csak percekkel mérik életét.Miénk volt,minden nap-fényével és borújával,mosolyával és könnyével.Nagyon sok ember életenek legnevezetesebb éve.akik ebben születtek,vagy meghaltak.Friss sirhantukon még nem korhadt el a kereszt és neve alatt ez a nevezetes szám:1949. Mit is jelentett számunkra.kik szilveszteri hálaadásra jöttünk a templomba? ne legyen hiábavaló ez esztendőre a pillantásunk;hiszen életünknek jelentős részét képezte most és bizonyára egyszer különös súllyal jelentkezik az Ítéletben.Számadásra gyűltünk egybe,le kell zárnunk ezeket az aktákat.amelyekre 1949 volt írva,többe nem változtathatuk a tényeken. Le kell mérnünk ezt az esztendőt és meg kell néznünk magunkat ennek az esztendőnek és a múlásnak távlatából. Mihez mérjük,mi lehet a rohanó időnek mértéke?Csakis az.ami és aki az idő fölött áll sőt az időt és az időben ezt az esztendőt Ítéli; az örökkévalóság,az örökkévaló Úristen.Az Istennek nincsenek múló esztendei, 0 ugyanaz marad,esztendei nem fogynak el.Ezért kell a múlandóságot az örökkévalósággal,esztendők köze szoritott önmagunkat az idő fölött álló Isten szine elé helyezni,igazi szilveszteri mérleget felállítani csakis igy tudunk. I.Egy esztendő alkonyán az Örökkévaló előtt az imádságom. II.Szilveszter estéjén a vallomásom. I. Egy esztendő alkonyán az Örökkévaló előtt az imádságom.A kinyilatkoztatás nyelvén lehet csak imádkoznom."Kezdetben Uram,Te alapítottad a földet és az egek kezeid alkotmányai.Ezek mindv elmúlnak,Te pedig megmaradsz,mind elavulnak,mint a ruha és mint az öltözetet,elválxoztatod azokat és elváltoznak.Te pedig ugyanaz vagy és esztendei! nem fogyak el." /Zsid.1.10-12./ Mi a múlandóság folyamában,sodrában vagyunk,esztendeink fogynak.változunk,változik körülöttünk minden.A mai lüktető erő.holap a halál tehetetlenségébe sülyed.Isten,kinek értelme,akarata,élete nem ismer fogyatkozást,ezért kell a múlandóság megérzésében,imára térnünk,elismerni,hódolni azelőtt,aki valóban az Ur mert esztendei nem fogyatkoznak.A múlandóság fölött Ítéletet csak a múlhatatlan,az örökkévaló mondhat,ezért alázatossággal kell Ítélő U- runknak megvallani.Mikor elfogy egyszer az utolsó eletesztendőm utolsó perce,az Ur akkor is él és van és Ítél,ezt most ismerem fel és most imáaságosan vallom meg.Elküldte az örökkévalóság titkából a múlandóság életébe egyszülött Fiát,hogy a múlandóság nagy kisértésében élő embertfelébressze,a halál titkát megviágitsa és az örökkévalóság tényét megfoghatóvá tegye.Az Ur Jézus krisztus megszületett és meghalt, de legyűrte a halált,a feltámadásban a halhatatlanság dicsőségébe öltözött és mondja:" Én vasnrok az alfa és az omega,az első és utolsó,a kezdet és a vég." /Jel.27,13./ mekkora kegyelem a mai múlás idején itt a siralomvolgyben a tudat,hogy az Istent elérhetem,vele egyesülhetek az Ur Jézus Krisztusban," ami ugyanaz ma ,tegnap és örökké." / Zsid.13,8./ Ezért szilveszteresti könyörgésem,hogy növelje az Ur a hitemet és megtaláljam az Istenhez vezető utamat.
