A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)
- 89 -Ma,amikor minden hivő sokkal bensőségesebb viszonyba került az egyházmegyével .közösen tartjuk fenn a székesegyházat,áldozatos adományok biztosítják a papnevelő intézetünk fennmaradását,még sokkal bensőségesebb tisztelettel tekintünk Szent Mártonra,nagy megyés védőszentünkre. II. Szent Márton életszentsége."Imára kulcsolt keze és Istent kereső szive fáräÜKätatlan ”“Buzgósagának tüze áradt el rajta és szentmiséje alatt feje fölött tüzes korong jelezte eucharisztikus szivének Isten felé törő erejét.A hivek is így biztak a nagy szent imájában és kérték áldását.kapták meg közbenjárásával a legnagyobb imameghallgatást,még halottak feltámasztását is.Különösön ragyogott benne a szeretet.A legismertebb kép könyörülő szeretete,amikor még katona korában ä télben didergő koldussal megosztja köntösét és a koldusban Krisztus kért.ki éjjel vissza is hozta a nagy ajándékot. Rendíthetetlen volt,mindig katonás erejű maradt lelkének bátorsága Istenben bizott és semmitol,senkitői nem félt.Szivesen vállalta volna a mártiromságot is.Halála előtt a gonoszlélek tette próbára Istenben bizó szivet.de nem törte meg,diadalmasan küzdött ellene és azt mondta:"Hiába leselkedel rám.nem tudsz megsebezni engem." III.Szent Márton apostoli buzgósága. Hetét egészen az Istennek szenttelte.elhagyta katonai fényes pályáját,szegény pappá lesz és fáradhatatlan szellemű apostol-utóa.Krisztus országának harcos katonája.Annyi szentpáli vonás van benne.különösen életének végére ér,hívja leikét az őrök otthon.de itt látja az elhagyandó család nagy szükségét,küszködik,mit vállaljon,jobb volna Krisztus diadalában osztozni,de szívesen vállalja a további munkát.Milyen meghatóan emlékezik meg az Egyház imádságában erről a nagy apostoli küzködésról és évszázadokon keresztül is szinte halljuk híveinek kérő szavát:"Atyánk,ne hagyj el minket".Lelke töretlen,de teste kimerült,az idő beteljesült.szent Márton,mint diadalmas főpap megy be dicsőségébe,Krisztus követésébe. Szent Erzsébet a karitász védőszentje. A kereszténység legfőbb társadalmi törvénye és ereje a szeretet. Erről ismerik meg az emberek,hogy a társadalomban él-e,lüktető ereje van-e a szeretetnek.Egy-egy történelmi korszakban Isten külön bőségben adja meg a szeretetnek társadalmi programmját és fennmaradásának zálogát.Ilyen volt Szent Erzsébet nemzetünknek nyugaton kivirágzott legáldottabb sarja. I. Szent Erzsébet gyakorlati szeretetének jelentősége. Nem külsőségekben elveszelódő humanizmus volt a szeretet benne/hanem valóban Krisztusnak az ereje.kegyelme és törvénye. 1.Krisztusnak ereje, nem a test és vér képesítette arra a hősiességrefhanem természetei; fölülmúló erő,amellyel mindent elviselt.mindent hitt,remélt és elszenvedett. Дог.I. 13.8./ 2.Kegyeélem volt ez a maga kora és az egész emberiség történelme számára.nzéft ma is friss,élő és éltető. 3. fSfvSuiye az volt,amit azür adott: amit egynek tesztek a legkisebbnek,nekem tettétek./A bélpoklos,a koldusok,az üldözők szeretete,a rózsák csodája./ II. A szeretet gyakorló iskoláta.Hogyan készült és tökéletesedett e hivatásban? I.a kegyelem" befogadásának feltétele az alázatosmá királyi magasságban is a legegyszerünn,a "legnagyobb megaiaztaan is királyi. 2.Szenvedés nélkül a szeretetnek nincs tartalma. Szenvedése mérhetetlenrhontalansága, kiűzetése,a meg nem értés,a nagy szegénység és ekkor is íe-deumos szellem. 3. Szent Erzsébet gyakorolta a szeretetet és maga a gyakorlat tökéletesítette azt,igy érte el a hősiesség magasságát.