A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)

Ezek mellett tanulmányozza át az 1948. sz. 6. tanügyi körirat 2000/1948. körrendeletben közölt államositási törvényt és végrehajtási utasitást, melyeknek az ingatlanokra és ingóságokra vonatkozó részeit külön kivonatban csatolom.

3. Zárdák, kápolnák, egyéb egyházi épületrészek elkülönítési ügye. Számítani lehet arra, hogy a bizottság jelenleg az állami iskola áltál használt részeken túlmenően szükségesség! és célszerűségi indokok alapján további részeket fog követelni, minthogy a népi szervek bevonásával az elmúlt hónapokban már több helyen kísérletet is tettek, az esetleges eszközölt cserekről megfeledkezik. -Ha olyan részek vannak állami használatban- /csere nélkül/, melyek az 1947-48. évben tisztán egyházi, illetve rendi, vagy elsősorban ilyen célt szolgáltak, azok visszajuttatását meg kell kívánni.

Ha elkülönítés sérelmes, ellene jegyzőkönyvbe is mondva tiltakozni kell, pl. a következő módon.

^'Egyházközségi elnök /vagy: vele egyetértésben a szerzetesház főnöknőié /az épület megosztása/vagy: teljesen állami tulajdonbavétele/ ellen óvast emel és tiltakozását jelenti be az 1948:XXXIII.tc.3.§./l/ bek. valamint a 8000/1948.VKM.sz.rend.8.§./l/-/2/ bekezdései alapján, mert a/ a bizottság döntése állami tulajdonba veszi a vázrajzon X számmal jelölt épületrészt /szobát stb./ Pedig az, az 1947-48. iskolai évben s elótte is kizárólag szerzetesi /vagy egyházi/ célra szolgált, vagy: eddig is jogtalanul vétete'tt használatba s most sem igértetett vissza, vagy: csereként juttatott ez a rész az 1948. őszi bizottsági szemlekor s most állami tulajdonba veszik, vagy: elsősorban szerzetesi /egyházi/ célt szolgált, de a fenntartó azonosságából kifolyólag átmenetileg iskolai célra is átengedtetett, stb. /részletes megomolás./

b/ Kápolna terét /és a sekrestyén stb./ ahol az oltár áll, s ahol kezdettől fogva kizárólag istentiszteleteket tartanak, állami tulajdonba veszi és épen ezért kéri a VKM. Urat, hogy a bizottság ezen határozatát a hivatkozó törvényhely alapján változtassa meg.

с/ állami tulajdonba veszi X épületet, mely az 1947-48. iskolai évben, nevzetesen 1948. január 1-én. mégpedig X év óta /évtizedek óta egyáltalán nem szolgált iskolai célt, mint tanítói lakást sem/, mert az az iskolafenntartó tisztán egyházi célra /pl. lelkészlakás, tisztán kántori lakás, harangozol lakás, egyházközségi kultúrterem, stb./ használt, jóllehet alapításkor, vagy: egyidőben, régebben iskolai célt is szolgált, stb./részletes indokolás, na szükséges. Ha a bizottság jegyzőkönyvbe nem vétette fel az épületet, akkor természetesen a tiltakozásis elmarad/.

4. Kántori lakások ügye. Kántortanitói lakások legújabb javadalmi iegyzokönyvébeh tisztán kantori javadalomként felvett lakas ügye aligha lesz vitás.. Éppen igy tökedni kell kántori célra biztosítani azt az épületet, melyet a javadalmi jegyzőkönyv felvétele után épített vagy juttatott az iskolafenntartó az álláson alkalmazott kántortani tó részére, a javadalmi jegyzőkönyvben /s esetleg dijlevélben is/ csak a törvényszerű lakáspénz szerepel.

Számítani kell azonban arra, hogy bizottság a kántortanitói állásnak nemcsak, kimondottan tanítói lakást fogja, állami tulajdonba venni, hanem a be nem számítható járandóságok rovatában közelebbi megjelölés nélkül felvett természetbeli lakásokat, sőt kimondottan szét nem választható kántortanitói lakásokat is. Ízen ügyben különösen fontos az okmányok áttanulmányozása és nem tisztán tanítói"lakások esetleges elvétele ellen a tiltakozás, pl. a következőkeép:

"Egyházközségi elnök kántortanitói állás természetbeni lakásának tanítóiként való minősítése és igy állami tulajdonbavétele ellen óvást emel, tiltakozik és kéri a "Km. úrtól a lakásnak /к rttel együtt/ tisztán kántori célra való visszahagyását az 1948.XXXIII.te.3.§./l/bek. és a 8.000/1948.VKM.sz.rend.8*§.l.bek. alapján, mert

a/ a hiteles másolatban becsatolt okmányok /felsorolandók, pl. telekkönyvi kivonat, kataszteri birtokiv, dijlevél, javadalmi jegyzőkönyv,- 28 -