A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)

- 27 -Ad 444/1949.tanf.sz.Utasítás.

l.A VKk.l949.január 29-én 105.200/1948.IV.ü.o.sz.alatt közölte, hogy kéttagú miniszteri bizottságokat fog kiküldeni,s valószínű,hogy a bizottságok vármegyénként hamarosan megkezdik munkájukat.A helyi tárgyalásokba minden bizonnyal bevonják a politikai szervezeteket,s arra meghívást kap a volt iskolafenntartó képviselője is.Agyházi iskolám iskolafenntartónak ilyen esetben mindig a iogi fenntartót,tehát alsófoku iskoláknál.óvodáknál az egyházközséget értjük,függetlenül attól, hogy a kötelezett anyagi fenntartó más volt-e/Fl.politikai község/, melynek nevén teiekkónyvileg esetleg az ingatlanok is vannak.Az egyházközséget pedig az egyházközségi elnök képviseli/szerzetesnők által vezetett iskolák eseteben is/,aki tehát a helyszíni szemlén vegyen részt, tegye meg észrevételeit s a kisérő /i/-vel együtt írja alá a jegyzőkönyvet, hacsak az aláírás megtagadására egészen különleges ok/pl.észrevételeit nem hűen jegyzőkönyvezték/fenn nem forog.Az egyházközségi elnök legalább egy- a Helyi viszonyokkal teljesen ismerős -szakértő /pl.egyházközségi világi elnök,vagy gondnok / illetve érdekelt fél /kár tor/ha szerzetes ház is érintve van,akkor mindenkép a házfőnöknő kíséretében jelenjék meg a tárgyaláson,aki/k/-t az ügyről előzetesen megfelelően tájékoztasson.

Ha a volt iskolafenntartó egyházközség nem kapnak meghívást, s igy a tárgyaláson nem vehetett részt, akkor e tényt az.elnök a jegyzőkönyv esetleges kikézbesítésekor a vétivre vezesse rá.

Az egyházmegyei főhatóság aligha fog a tárgyalásról értesítést kapni ? s azokon az esetleges összeeses miatt nem is képviseltethetné magát mindenhol, azonban az ügybe való beleszólási jogát kifejezésre kell juttatni, miért ez vétessék bele a jegyzőkönyvbe,lehetőleg az elején, pl. a következő módon:

"Egyházközségi elnök kijelenti:Nincs tudomása arról, hogy atárgyalasra felettes hatósága kapott-e meghívást, s minthogy ilyen fontos ügyben az egyházközség észrevételei, nyilatkozatai, tudomásulvétele csakis az egyházi főhatóság jóváhagyásával válnak jogerőssé, kéri a jegyzőkönyvek majd két eredeti példányban való átadását, hogy igy azok egyikét nyomban felterjeszthesse az Egyházi Hatósághoz, amely -ha szükségesnek látja- észrevételeit illetékes helyre kellő időben küldhesse."

2. Az államositási törvény után most már az Egyházat lényegesen csak az iskolával Kapcsolatos és tisztán, vagy részben egyházi célt szolgáló ingatlanok ügye érinti. Ezek: szerzetesek által lakott zárdarészek^ az áltáluk használt belsőségekkel, a tisztán egyházi célt szolgáló, ae tantermekhez kapcsolódó önálló kápolna-termek és sekrestyék, lelkész által lakott részek, kántori lakások és földek, a harangozol illetmény fejében élvezett esetleges iskolával kapcsolatos ingatlan-részek, 1947-48.-i iskolai évben, iskolai célt egyáltalán nem szolgáló egyéb ház- vagy föld ingatlanok, amelyek ugyan valamikor iskolai célra biztosíttattak esetleg a telekkönyvben is ilyen cimen vannak feltüntetve. Ezek az ingatlanok, melyek az 1947-48. tanévben tisztán egyházi célt szolgáltak nem esnek az 1948.XXXIII.te.hatálya alá, vagyis nem kerültek állami tulajdonba, /a lényegen ez nem változtat, ha az ingatlan teiekkónyvileg nem az egyház, hanem -pl. a zárda vagy kápolna-rész stb-r a politikai község nevén szerepel, mert az ingatlan azon része szerződés határozat, alapi tás vagy szokásjog alapján zárda vagy kápolna stb.- célokra biztositatott. /

Az egyházközségi elnök gondosan ügyeljen arra, hogy az Egyházat sérelem ne érje, s jogai biztosíttassanak. open ezért gondosan gyűjtse egybe a tárgyalás során szükségessé váló bizonyítékokat, az előző bizottságok által felvett jegyzőkönyveket% leltárakét, a kántortanitói állás legújabb érvényes javadalmi jegyzoxönyvét a 250-267/1949. tanf. szám alaot a kér. tanfelügyelői hivatalhoz kikézbesítésre visszaküldött okmányokat a Vis.Can.hiteles kivonatát a kántori lakásról.