A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
IX. 1588. sz. Pápai döntés az egyházirend szentségének anyagáról és alakjáról Ismételten érkeztek az Apostoli Szentszékhez kérelmek arra nézve, hogy döntesisék el az a századok óta vitatott kérdés, vájjon mi az egyházirend szentségének dogmatikai értelemben vett anyaga és alakja, vagyis lényeges szertartása a ■ jelenlegi római ritusban? Ezért Szentséges Atyánk, XII. Pius pápa 1947 november hó 30-án kiadott Sacramentum Ordinis kezdetű apostoli konstituciójával ezt az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt rendkívül fontos kérdést véglegesen tisztázta és eldöntötte, és pedig a három hierarchikus rendre (diaconatus, presbyteratus, episcopatus) nézve. E döntés értelmében a nevezett rendek szentségi anyaga — legalább is a jövőben — egyedül a kézföltétel, alakja pedig az azt követő Praefationak ama szavai, melyek az illető rend szentségi hatásait kifejezik. A pápai rendelet vonatkozó része így szól: „Divino lumine invocato, suprema Nostra Apostolica Auctoritate et certa scientia declaramus et, quatenus opus sit, decernimus et disponimus: Sacrorum Ordinum Diaconatus, Presbyteratus et Episcopatus materiam eamque unam esse manuum impositionem; formam vero itemque unam esse verba applicationem huius materiae determinatia quibus univoce significantur effectus sacramentales — scilicet potestas Ordinis et gratia Spiritus Sancti, — quaeque ab Ecclesia qua talia accipiuntur et usurpantur. Hinc consequitur, ut declaremus, sicut revera ad omnem controversiam auferendam et ad conscientiarum anxietatibus viam praecludendam, Apostolica Nostra Auctoritate declaramus, et, si unquam aliter legitime dispositum fuerit, statuimus instrumentorum traditionem saltem in posterum non esse necessariam ad Sacrorum Diaconatus, Presbyteratus et Episcopatus Ordinum validitatem." Ami már most az egyes hierarchikus rendek anyagát illeti, a diakonatusnál és episcopatusnál csak egy kézrátétel lévén, nincs semmi kétség. A presbyterátusra nézve kimondja a pápai rendelet, hogy annak anyaga az első kézrátétel, melyet a püspök csendben végez, nem pedig ennek kézkiterjesztés alakjában történő folytatása, sem pedig az áldozás után történő harma-dik kézföltétel. A szentségi formát az egyes rendeknél a szentelési praefatio eme szavai alkotják: A diaconatusnál: „Emitte in eum, quaesumus, Domine, Spiritum Sanctum, quo ín opus ministerii tui fideliter exsequendi septiformis gratiae tuae munere roboretur." A presbiterátusnál: „Da quaesumus, omnipotens Pater, in hunc famulum tuum Presbyterii dignitatem; innova in visceribus ejus spiritum sanctitatis, ut acceptum a Te, Deus, secundi meriti munus obtineat censuramque morum exemplo suae conversationis insinuet“. A püspökszentelésnél pedig: „Comple in Sacerdote tuo ministerii tui summam, et ornamentis totius glorificationis instructum coelestis unguenti rore sanctifica". Az egyes rendek szentségi anyagát alkotó kézfeltételnek fizikai érintéssel kell történnie, bár — mint a pápa kijelenti — ez a körülmény nem tartozik a szentség érvényességéhez. Ezen pápai rendelkezés nem változtat semmit a nevezett rendek feladásának szertartásain, melyek ezentúl is mindenben a Pontificaléban előírt és eddig is szokásos szertartások szerint végzendők. Végül kijelenti a pápa azt, hogy a jelen rendelet nem bír visszaható erővel, miért is annak életbelépése előtt történt szentelésekre nézve az eddigi szabályok érvényesek. Miután a konstitució maga nem határozza meg, hogy mikor lép érvénybe, a CJC 9. canonja értelmében a nevezett rendelet 1948 április 28-án lépett életbe. Suprema Sacra Congregatio Sancti Officii Monitum. Cum compertum sit variis in locis, contra Sacrorum Canonum praescripta et sine praevia S. Sedis venia, mixtos conventus acatholicorum cum catholicis habitos fuisse, in quibus de rebus fidei tractatum est, omnibus in memoriam revocatur ad normam canonis 1325 § 3 prohibitum esse, quominus his conventibus intersint, sine praedicta venia, cum laici, tum clerici sive saeculares sive religiosi, Multo 1589. sz Monitum de communicatione cum acatholicis.
