A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
I - bizalmas • A тахха» és marxizmus,-. Állítja a sajtó, az agitátor: a nép jólétéért folyik ma a harc. A vallást nem bántják, sőt becsülik, A vallásszabadságot hozzák... Feleljenek á szociáldemokrácia és kommunizmus legilletékesebb belföldi és külföldi fővezérei 1947-ben magyar nyelven, kiadott megnyilatkozásaikkal! /Lenin: Marx,Engels,Marxizmus.Idegennyelvü Irodalmi Kiadó. Moszkva 1947./ Á vallás éa marxizmus: "A marxizmus bölcseleti alapja, amint azt Marx és Engels ismételten kijelentették, a dialektikus materializmus, folytatása annak а XVIII.- XIX. századi kétségkívül istentelen /ateista/ anyagéiTuségnekj amely minden vallással szemben határozottan ellenséges beállítású. ~ ~ ~ ~~ A vallás ópium a népnek, - Marx e mondása a vallás kérdésében sarkköve a marxizmus egész világnézetének /221 1./. 1877-ben Engels az Anti-Eühringben kíméletlenül ostorozza a vallás felé tett legcsekélyebb engedményeket /222 1.,/* fiekünk a vallás ellen harcolnunk kell. Ez az egész materializmus ábécéje, tehát a marxizmusé.. A marxizmus azonban nem olyan materializmus, amely az ábécénél megáll. A marxizmus tovább megy. Azt'mondja; "érteni kell a módját a valláselleni harcnak" /224 1./. /Értik a módját: a. papok gyalázásával, a hitvallásos iskolák elvételével, a gyermekek bekényszerítésével az istentelen nevelésbe, kis ideig szembekötősdivel, a hitoktatás meghagyásával./ isÁ vallás társadalmi gyökereit kell eltávolítani /224./, A marxistának, materialistának, vagyis a vallás ellenségének kell lennie" /226/. Érted hivő, hitvallásoe tanító? Sem az a fontos, mit mond a párt- ' titkár, тзt mondanak a választások tövébenj hanem az az igazi, mit mondanak a vezérek... Á pap és a marxizmus. Á kommunista sajtó hirdeti, hogy papok vannak, mint titkos tagok a kommunista pártban. /Ezt jó hirdetni,hogy a hivő munkások sokszor megmozduló leikét elaltassák./ Akad is Szittyái Dénes, aki kiáll a kommunisták mellé. Emlegeti, hogy 6 szereti a népet. . Nos, Ítéljenek megint a legilletékesebbek: "Ha egy pap hozzánk jön", vegyük fel. "De ha ott főként és majdnem kizárólag vallásos nézetek tevékeny terjesztésével foglalkoznék, a pártnak okvetlenül ki kell zárnia" /227/. Vakoknak vak. vezetői 1 Az iskolázás, nevelés. Révai azt mondotta a Sportcsarnokban /május 28//T az iskolák államosítása csak politikai kérdés. A M.K.P.május 24--1 agtációs értekezletén azt állították,hogy: "nem a hitet akarjuk az iskolákból eltávolítani". Megint a legillétékesehbek szóljanak! "A cél a kommunista társadalom." /Magánvagyon helyett államvagyon, egyéni, családi jogok helyett az állam Molochja/. "Ez elérhető, ha az ifjúság oktatását, szervezését és nevelését gyökereen átalakítjuk" /429/. "A régi iskolát elvetettük, hogy eljussunk a valódi kommunista oktatáshoz /431*/. A mai ifjúság egész nevelésének, kiképzésének és oktatásának arra kell irányulnia, hogy ezt az ifjúságot kommunista erkölcsre nevelje /436./. Milyen 8 kommunista erkölcs? Meghallják, hogy"tagadják az isten parancsolatait". /Tagadják tehát a szülőknek való engedelmességet, a gyilkosság, uaráznaság, lopás, hazugság és rágalmazás tilalmazását ./ "Számunkra az emberi társadalmon kívülálló erkölcs nem létezik." "Mi nem hiszünk az örök erkölcsben és az erkölcsről szóló összes mesékkel űzött csalást leleplezzük " /440/. A kommunista erkölcs alapja a kommunizmus megszilárdításáért, betetőzéséért folytatott harc." Értjük már, miért kellene az iskola-államositás. Ez őszinte beszéd. Nem nyugati értelemben vett államosítás ez, hanem el istentelen!tés. Az iskolai nevelésbe bekapcsolják a szakszer vezetéket,' a dolgozók egyéb szervezeteit /Sz.Nép 1948.máj.9* 13./. /Sokat hajtogatják ma a*nép érdekét, de jaj a népnek földön és földön túl, ha hitét elveszik./ Mi következnék az iskolák elvétele után? A falu magántól aj dona ellen való harc. Sőt lehet, hogy ezt; leplezik már az iskolák államosításával is .
