A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
KEDVES HÍVEINK ! Az 1946» évi ssent Móniba ünnepén /május 4-én/ szőlőttünk Hozzátok katolikus iskoláink fontosságáról és a Hozzájuk; való ragaszkodásnak mindenképen szükséges voltáról.о Aggódás szólt akkor szavainkból, mint annak kifejezést is adtunk. Pelsóhajtottunk:n Bár alaptalannak bizonyulna aggódásunkSís Kát nehéz évnek eltelte után most ismét a gyermekért aggódó is imádkozó anyák példaképének, szent Mónikának napján kényszerülünk e súlyos kérdésben Hozzátok fordulni. Azok a megnyilatkozások, amelyek most a különféle vezető tényezőktől, helyekről és oldalakról az iskolák államosítása érdekében hangzanak és saját céljaik szerint való nevelés jogcímén, inkább' ürügyén ezt az államosítást sürgetik, aggódásunkat a legszélsőségesebbre fokozzák. Kötelességteljesilésünkhöz volnánk hűtlenek, ha e kérdésben vészkiáltásunkat már most nem sietnénk Hozzátok eljuttatni. Bár szülői, gyermekeiért aggódó sziveteknek ragaszkodása katolikus iskoláinkhoz, mely az eltelt két esztendő alatt ismételten is oly ünnepélyes és hangos kifejezést nyert^ bizton elevenen él most is,mégis jónak látjuk megerősítésül a bevezetoleg idézett főpásztori körlevelünknek vonatkozó részét Előttetek újból hangoztatni. I. Kedves Híveink! Az Egyház mindég a nép Istentől rendelt tanítójának tartotta és vallotta magát és azért kötelességet érzett magában, hogy ne счак a hit és erkölcs kinyilatkoztatott tanait hirdesse, hanem iskolákat is létesítsen, amelyekben a tudás minden fajtáját közvetítse, felhasználván a világi tudományokat is arra, hogy az embereket Istenhez vezesse. A mai iskolák elődeit a katolikus Egyház létesítette. Már az első századokban a római birodalomban külön iskolákat; állitott oly célból, hogy elvonja gyermekeit a pogány iskoláktól, ahol a bálványok tiszteletét és a hamis istenek erkölcstelen történeteit. tanították. Ezeket az első keresztény iskolákat csukatta be a hitehagyott Juliánuss császár /+363/, hogy Így a kereszténységet tönkre tegye.Nagy Károly korában, Krisztus után 800 körül, plébániai iskolákat létesített az Egyház, miután már jóval előbb feltűntek és mind jobban terjedtek a kolostori, és káptalani iskolák, amelyekben nemcsak hittant és egyházi éneket, de Írást, olvasást, számolást és középfokú ismereteket is tanítottak. А XII. századtól kezdve az Egyház az egyetemek létesítésével tündöklött és a mi kiváló és nagyhírű egyetemünket, a budapesti tudományegyetemet is, egyházi férfiú, a nagy prímás, Pázmány Péter alapította 300 évvel ezelőtt. Az ujabbkori és különösen a szegényekre kiterjedő népoktatást legbuzgóbb kezdeményezői és terjesztői papok és szerzetesek voltakíbencesek, ciszterciták, premontreiek, jezsuiták stb. A leányok nevelésére is először az Egyház gondolt és az ő hűséges szolgálói és szentjei. S mig az Egyház igy minden téren előljárt a népnevelésben, az állam csak jóval később, nálunk; a XYIII. század végén látott az iskolák alapításához, és mégis ez az állam, mely oly elkésve ébredett népnevelő feladatának tudatára, hamarosan a hitvallásos iskolák visszaszorítására, sőt kiirtására törekedett, főleg elemi iskoláink államosításával. Nagy ifazságtalanság volt ez azzal az Egyházzal szemben, amely századokon t mérhetetlen áldozatokat hozott az iskolaügy érdekében és becsületes, müveit nemzedékek hosszú sorának' felnevelésével elévülhetetlen jogot szerzett iskoláihoz. Az Egyház ezen szerzett jogánál azonban sokszorosan erősebb, mert vitathatatlan, az Istentől szerzett joga a neveléshez. Lehet,hogy ez a jog nem részesüli figyelemben azoknál, akik Istenben nem hisznek, vagy Krisztust és az ő evnagelíumát el nem fogadják, de kötelez Titeket Kedves Híveink, akik Krisztus követői vagytok. Mennybemenetele előtt mondotta az ITr tanítványainak: ts Elmervén tanítsatok minden n é p e t !8ä /Mt. 28,19./ Ezen parancs értelmében vallotta- 1
