A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
j KEDVES Н17П1К ! Az 1946o évi szent Monika ünnepén /május 4-én/ szólottunk Hozzátok katolikus iskoláink fontosságáról és a hozzájuk "való ragaszkodásnak mindenképen szükséges voltáról. Aggódás szólt akkor szavainkból, mint annak kifejezést is adtunk. Pelsóhajtottunk:" Bár alaptalannak bizonyulna aggódásunk!18 , Két nehéz évnek eltelte után most ismét a gyermekért aggódó C§ imádkozó anyák példaképének, szent Mónikának napján kényszerülünk e súlyos kérdésben Hozzátok fordulni. Azok a megnyilatkozások, amelyek most a különféle vezető tényezőktől, helyekről és oldalakról az iskolák államosítása érdekében hangzanak és saját céljaik szerint való nevelés jogcímén, inkább ürügyén ezt az államosítást sürgetik, aggódásunkat a legszélsőségesebbre fokozzák. Kötelességteljesifésűnkhöz volnánk hűtlenek, ha e kérdésben vészkiálfásunkat már most nem sietnénk Hozzátok eljuttatni. Bár szülői, gyermekeiért aggódó sziveteknek ragaszkodása katolikus iskoláinkhoz, mely az eltelt, két esztendő alatt ismételten is oly ünnepélyes és hangos kifejezést nyert, bizton elevenen él most ís,mégis jónak látjuk megerősítésül a bevezetcleg idézett főpásztori körlevelünknek vonatkozó részét Előttetek újból hangoztatni. I. Kedves Híveinkí Az Egyház mindég a nép Istentől rendelt tanítójának tartotta és vallotta magát és azért kötelességet érzett magában, hogy ne csak a hit és erkölcs kinyilatkoztatott tanait hirdesse, hanem iskolákat is létesítsen, amelyekben a tudás minden fajtáját közvetítse, felhasználván a világi tudományokat is arra, hogy az embereket Istenhez vezesse. A mai iskolák elődeit a katolikus Egyház létesítette. Már az első századokban a római birodalomban külön iskolákat állított oly célból, hogy elvonja gyermekeit a pogány iskoláktól, ahol a bálványok tiszteletét és a hamis istenek erkölcstelen történeteit tanították. Ezeket az első keresztény iskolákat csukatta be a hi~ tehagyott Juliánusz császár /+363/, hogy igy a kereszténységet tőnkre tegye,Nagy Károly korában. Krisztus után 800 körül, plébániai iskolákat létesített az Egyház, miután már jóval előbb feltűntek és mind jobban terjedtek a kolostori, és káptalani iskolák, amelyekben nemcsak hittant és egyházi éneket, de írást, olvasást, számolást és középfokú ismereteket is tanítottak. А XII. századtól kezdve az Egyház az egyetemek létesítésével tündöklött és a mi kiváló és nagyhírű egyetemünket, a budapesti tudományegyetemet is, egyházi férfiú, a nagy prímás, Pázmány Péter alapította 300 évvel ezelőtt. Az ujabbkori és különösen a szegényekre kiterjedő népoktatást legbuzgóbb kezdeményezni és terjesztői papok és szerzetesek voltak;bencések, ciszterciták, premontreiek, jezsuiták stb. A leányok nevelésére is először az Egyház gondolt és az ő hűséges szolgálói és szentjei. S mig az Egyház igy minden téren előljárt a népnevelésben, az állam csak jóval később, nálunk а XVIII. század végén látott az iskolák alapításához. És mégis ez az állam, mely oly elkésve ébredett népnevelő feladatának tudatára, hamarosan a hitvallásos iskolák visszaszorítására, sőt kiirtására törekedett, főleg elemi iskoláink államosításával. Hagy ifazságtalanság volt ez azzal az Egyházzal szemben, amely századokon t mérhetetlen áldozatokat hozott az iskolaügy érdekében és becsületes, müveit nemzedékek hosszú sorának felnevelésével elévülhetetlen jogot szerzett iskoláihoz. Az Egyház ezen szerzett jogánál azonban sokszorosan erősebb, mert vitathatatlan, az Istentől szerzett joga a neveléshez. Lehet,hogy es a jog nem részesül figyelemben azoknál, akik istenben nem hisznek, vagy Krisztust és az Ó evangéliumát el nem fogadják, de kötelez Titeket Kedves Híveink, akik Krisztus követői vagytok. Mennybemenetele előtt mondotta az Ur tanítványainak; "Elmenvén tanítsatok minden népet !!i /Mt.28,19*/ Ezen parancs értelmében vallotta- .1 -
