A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
i i U J- 4 -rázza ennek er tudata« Hány könnyöd szülő- mondta a mult ben türelem» vesztetten ez imád Ságra-te ni tás idején: "Azért ran az'laknia, tanít-* aa meg az!" Ennek a felfogásnak soha se volt., dö különösen ma nincs helye. A gyermek nem találja a szerzetes tanért, Eetfves nővért és a hitvalláeos tanítót. Itt az idő, amikor édesapák, édesanyák átveszik, az Ő'hitvellásos nevelői feladatukat is. Amilyen Tiősle* kitartással harcoltak megtartásukért és értük, ugyanolyan áldozatössággsl vegyék át szerepüket. Most már hova-tovább az egész feladat és lelkiismereti felelősség átszáll az 5 véllukra. Az imádságra oktatás komolyabb,behatóbb, gondosabb, a vallási álot szülői példája kell, hogy tudatosabb legyen* Az iskolai hitoktatás - szükebb keretek és megnövekedőit nehézségek, kényszorű tankönyvhiány közepette - nem tudja ez egész katolikus .hitet a gyormoklélekbe bevinni, ott élettartalommá, mestergorendávé és életélménnyé alakítani. A szülők tanulják esténként és vasárnap délutánonként együtt a gyomokkal a katekizmust és .bibliát. Ezek a családi hittanórák visszahozzák az édosapák, édesanyák boldog gyermekvilágának kedves, meleg éveit, amikor az ő viaszfinom gyermeki lelkűk fogadta magába az édes. Jézus és a drágs szent Szűz lólekhóditó alakját. S2 e visszaemlékezés, özek az eltűnt évek segítenek abban, hogy neosak tanuljuk, de együtt is éljük a szent hit fölemelő tanításait gyermekeinkkel. Amikor tanítunk, tanulunk 1st amikor lelket építünk, alakítunk, magunk is épülünk és alakulunk Krisztus tökéle'tessége felé /Efoz. 4.13/. A családi hittanórán e szülői szív szikrája átosap a gyermeklélekbe a hit bensőséges örömével és lángoló Isten-szerotetével. A gyermeklőlek ártatlan bája viszont átivődlk a szülök élettől, megpróbáltatásoktól gyűrt leikébe. Szent Anna és a kis Boldogságos Szűz, Szent István király és Szent Imre herceg áldott együttese újul meg igy családjainkban. 2./ A templom. A hivőközösség tűzhelye, jelképe, amelyet a nemhlvők messze elkerülnek. A toronykereszt a város, falu,, tanya felett égre mutat, az örök lámpa imbolygó fénye Jézushoz vezet. A templom • küszöbét, kövét, lépcsőjét derék őseink járták, térdelték ki nekünk, ezt az egyetlen élot-utat mutatva. A mi imádságunkba beleauttog az 5 rég alrebegett, de még itt ólő, szárnyaló imádságuk* Ezt a templomot vigyük be az ifjúság felszított szeretőiébe* A-minapi német vallásüldözés az ifjúság értékesebb része tampion-hűségének gyönyörű példáit mutatja. A vallási gyakorlatokba vezessük be gyorrnak©inkát, majd.részvételük felett éberebben őrködjünk. A szentmise-hallgatás, Krisztus áldozata végtelen értékének hitbeli tudatosítása, a bűnökből tisztulás, a szőlőtővel, Krisztussal eggyéválás. a. szentáldozásban - legyenek a szülő ós gyomok hitének közös- lélekzötvételei, Azok a családok egyek, amelyeket nemcsak a vér, de az azonos szent hit élése is jellemez. 3*/ Egyházközsége Ez a hiv'k jogi kezessége, amelyben - más lehetőségeknek már-már elfogytával - na az ifjúság is éli e maga társadalmi életét a hit talaján, az Egyház keretűi, édesanyái kérjél közt,, eszményi célkitűzéssel. Korábban virágzó,iskolai egyesületeink munfcájs is megnehezül. Amennyire visszatartja a veszedelmekben még tapasztalatién ifjúságot e nem neki való, katolikus és magyar'lelkiségtől idegen, hangos köröktől a hivő szülő: épűgy az egyházközségi ifjúsági csoportokba céltudatosan vezessük és küldjük gyermekeinket. Itt megmaradnék Istenéi, Egyházéi, hazáéi. Ne mondjátok kishitűon azt, Kedves Szülők, hogy ti hitoktatási és.neveléstudományt nem^ tanultatok; de meg elég e nélkül is a ti földi gondotok. Hogy ti a család-papságnak ízen a ponton is megfelelhessetek, egyidejűleg meghagyjuk papjainknak és hitoktatóinknak, hogy