Püspöki körlevelek 1946 (Szombathely, 1947)
>■'1946. '14rg. - '* Szó iie se gj hazre j-.o n gru3 felajánlás. Krisztusban kedves Testvéreim.! Az augusstur. 26-i esperest érfctkeslot alkalmával a kerületi e speres ás tefelügyelö urefcat a székeöegyház épitő bizottság-’ tájékoztatta a r-z-ókesftgykí'Z építési munkál atálról. JTgy év elmúltával örömmel és mr--gnyv£V.*3.aal «U lapíthatjuk meg, hegy a szfcmbrthelyi székesegyházon történj újjáépítés: ük3 szinte páratlan az egész- országban, amint -azt a Pzcmc .thclyra jövő idogpoek is n aprói-napra raegállpit'iák. Nemcsak a tetőszerkezet készült el már c?ljósén, hanoin. a teljesen Összedőlt dongaboltozat u befe- 3eséshez közeledik és ha a munkával nem leszünk kénytelenek megállni, isten segítségével a folyó évben sikerül elérői azt, hogy zárt egységet kapunk és a következő évi munkál dokkal t.-iláh már annyira tudunk haladni, hogy I9A7• ósz.n uqra megnyithatjuk a székesegyház kapuit es ott istentisztelet ek<? t tart! 1 at arh, Ha visszatekintünk -z elmúlt évre» megái lap it hat jak, hogy bár az állam részéről is történt támogatás, mégis a legnagyobb áldozatot az újjáépítésben egyházmegyém áldó a -itos lelkű papjai és hivei vállalták, lapjaim nemcsak azzal, hogy a max napig összesen 60G0 intenciót ajánlott \k fel a székesegyház javára, amivel a rendalkezé ji*§ ~é1ó intenciók egyelőre teljesen ki ifj merültek, hanem, egyrészt ismételten hongruájukat ajánlották fel, másrészt többen külön is adakoztok 3 székesegyház újjáépítésére. Valóban, Szent Márton egyházmegy Aj ének áldoz it 03 ieJ ihlete mutatkozott meg az adakozásban és áldozatkészségben és ha ez az áldozat kétség nem lankad, hanem fokozódik, akkor -hiszem*- hogy kitűzött céljainkat., amelyek elérése szent kötelességünk is, el fogjuk érni és a székesegyházat régi fényébe tudjuk az évek során visszaállítani, 1500/1946. számú körirltomban elsősorb n a hivekhez fordultam, nemcsak a székesedhez ügyében, hinem a szeminárium fenntartása érdekében is. . » Bár a gyűjtések jelenleg még csak folyamatban vannak, máris megállapíthatom, hogy a hívek jelentős része, papjaim buzgolkoüása folytán, -megértéscol van az egyházmegye közügyéi iránt és szive sen hozza .meg a maga áldozatát. Ez alkalommal uj ?a szeretném felhívni a figyelmet a természetbeni gyűjtésekre is,mert a nélkül -különösen e szeminárium fenntartás:- szinte leküzdhetetlen, akadályokba ütközik. Már pedig némáké 11 hangsúlyoznom» hogy a papi utánpótlás kérdése szinte mindennél előbbre való az egyházmegyében. E^pen ezért kérem hogy.a gyűjtések érdokéoen megfelelő módon a híveknél mindent kövessenek el Tisztelendő Papjaim és az eredmény nem •