Püspöki körlevelek 1944 (Szombathely, 1945)
IV. 631. sz. Vegyesvallású távházasok reverzális ügye sürgősen ■endezendő, 1942. évben kiadott kormányintézkedés lehetővé tette, hogy a harctéren, illetve az ország határain kívül szolgálatot teljesítők ú. n. polgári távházasságot kössenek. Ez az intézkedés nem vette tekintetbe a vegyesházasságokat. — A reverzális megkötése ugyanis formaságokhoz van kapcsolva és a távházasságoknál ennek lehetőségéről nem gondoskodtak. így a vegyesvallású távházasok, ha akartak sem köthettek reverzálist, aminek következménye az volt, hogy a házasságukat egyházilag nem lehetett megkötni. A folyó évi január hó Z8-án a Budapesti Közlöny 18. számában megjelent három rendelet, melyek lehetővé tették, hogy a polgári házasok utólag reverzálist köthessenek. A rendeletek terjedelmesek és meglehetősen bonyolultak. Leközlésüket nem tartom célirányosnak, lévén, hogy szórványosan van csak reájuk szükség. Alkalmazásukra a következőket rendelem: Kisebb plébániákon a lelkész úgy is tudja, hogy kik kötöttek ily vegyesvallású távházasságot. Ezeket hívja magához. Nagyobb plébániákon pedig ki kell hirdetni, hogy akik harctéren levőkkel vegyesvallású távházasságot kötöttek, jelentkezzenek. E hívőket a lelkipásztori okosság s'zemmeltartásával reá kell bírni, hogy a reverzálist most már kössék meg és polgári házasságukat Isten előtt rendezzék. El kell őket küldeni a reverzális megkötésére illetékes polgári hatóságokhoz (főszolgabíró, polgármester) és megmagyarázni, hogy a Budapesti Közlöny 18. számában kiadott alapon akarnak reverzálist kötni. A reverzálís birtokában azután a vegyesházasságok rendes egyházi megkötése következik. Hangsúlyozom, hogy abban az esetben, ha a katona-fél már jóval előbb visszatért volna, sietni kell. A rendelet ugyanis határidőhöz köti a reverzális megkötésének lehetőségét (a visszatérés után 3 hó, a rendelet megjelenése előtt visszatért katonák házasságára vonatkozóan pedig a rendelet életbelépését vagyis január 23-át követő három hónap, azaz ez évi április hó 23.). Ha bármi kétség merülne föl, Hatósá gomhoz jelentést kell tenni, hogy a szűk séges útbaigazításokat megadhassam. 1. Az új törvény 1. §-ának bennünket érdeklő lényege, hogy amíg eddig csak örökbefogadással lehetett idegent a családba fölvenni, a törvény erejével ezután családbafogadási szerződéssel is. Ezzel az utóbbival nem kapja a befogadott a család nevét és a törvény szövege nem említ semmi vallásjogi következményt. Ez okból nincs szükség arra, hogy a családbafogadás a befogadott keresztelési anyakönyvi adatai közé utólag bejegyeztessék. Ha mégis megkívánná az illetékes fél, megtehető. E bejegyzést természetesen csak az egyházmegyei főhatóság rendelheti el és az állapítja meg annak szövegét. Kérelmezéséhez a tényállás előterjesztésén kívül a befogadott keresztelési anyakönyvi kivonatát és a gyámhatósági engedély hiteles másolatát kell mellékelni, Az utóbbi elengedhetetlen, mert ennek számára kell hivatkozni a bejegyzés szövegében. 2. A házasságon kívül született gyermek természetes atyjának nevét megkaphatja u. e. törvény 2. §-ának rendelkezése szerint anélkül, hogy az anyával házasságot kötne, vagy örökbefogadná. Ehhez szükséges az atya elismerése és névátruházási akarata, továbbá a gyermek törvényes képviselőjének és anyjának beleegyezése. A családi név ilyen átruházásához mindig a az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. E névátruházást jóváhagyó miniszteri intézkedés történhet a gyermek születése után, de a gyermek születése előtt is. Minthogy a gyermek a polgári életben természetes atyjának nevét fogja viselni, kívánatos, hogy e tény az egyházi kereszteltek anyakönyvébe is bejegyeztessék. Ennek keresztülvitele más, ha a névátruházás a gyermek keresztelése után történt és más, ha előtte. Ha a névátruházás a keresztelés után történt, akkor utólagos bejegyzés eljárásával viendő keresztül az „Észrevételek“ rovatban, természetesen csakis az egyházmegyei főhatóság rendeletével. Ennek kérel-632. sz. A családbafogadásról szóló új törvény anyakönyvi vonatkozásai.
