Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)

— 3 — 259. sz. A gyerme­kek tör­vényszerű iskolai vallás­] 1 1 ] J i j 1 1 I I 1 udomásvétel és miheztartás végett közlöm a vkm. 33.104/1942. VII 1. ügyosz­tály sz. rendeletét: „Hivatali elődöm 1942, évi június 30. napján 31.930/1942. V. K. M. számú kör­rendeletével felhívta Méltóságod figyelmét arra, hogy a gyermeket az iskolában annak a vallásnak megfelelő iskolai valásoktatás­­ban kell részesíteni, amely valláshoz a gyermek az állami születési anyakönyvben foglalt bejegyzés szerint tartozik. Hivatali elődömnek ez a körrendeleté a gyermekek vallásáról szóló törvényes jogszabályok rendelkezséeinek és azok helyes értelmének mindenben megfelel. A törvény rendelkezéseinek most kiemelt és egyedül helyes értelmezésével szemben azonban mégis előfordult, hogy a gyermek vallásos nevelését a törvény szerinti vallá­sától eltérően más vallásban kezdték meg és azt az iskolában is hosszabb időn ke­resztül ebben a válásban akként folytatták, hogy a gyermekben már határozott vallási felfogás is kialakult. Az ilyen gyermek vallásos érzéseit súlyosan megzavarná, ha iskolai vallásos nevelése most már olyan vallásban folynék tovább, amely az eddigi — bár a törvény­nek meg nem felelő — vallásos nevelése következtében kialakult határozott Vallási felfogásától eltér. A most említett méltánylást érdemlő rendkívüli esetekben hajlandó vagyok a gyermek vallásos érzéseinek súlyos meg­zavarására vezető hatósági beavatkozást és az iskolai hatóság ellen a megtorló eljárást kivételesen és átmenetileg ■— az 1942 43. iskolai évben — mellőzni. Annak biztosítása végett azonban, hogy a hatósági beavatkozás mellőzése valóban csak kivé­teles legyen, és csak a rendkívüli méltány­lást érdemlő esetekre szorítkozzék, és hogy a jövőre nézve már ne keletkezhessék olyan helyzet, amelyben a gyermek törvény sze­rinti vallásának megfelelő vallásban való iskolai nevelése a gyermek vallásos érzé­seinek megzavarására vezethet, magamnak tartom fenn a határozás jogát abban a kérdésben, hogy a hatósági beavatkozást mellőzni lehet-e vagy nem. Ezért a gyer­mek törvényes képviselője részéről az arra a célra irányuló hatósági beavatkozás mellőzése tárgyában előterjesztett kérel­met, hogy a gyermek további iskolai val­lásos nevelése olyan vallásban folytattas­­sék, amelyhez a gyermek az állami születési myakönyvben foglalt bejegyzés szerint mrtozik, Méltóságod minden esetben lesz szíves a tényállás gondos és részletes tisz­­:ázása után véleményes jelentésének kísé­rtében döntés végett hozzám felterjeszteni. Hangsúlyoznom kell, hogy a hatósági jeavatkozás kivételes mellőzésére irányuló rérelmeket a most folyó iskolai éven túl már nem lesz módomban tárgyalás alá venni és az ezen az időponton túl felmerülő minden olyan esetben, amelyben a gyér meket törvény szerinti vallásától eltérő vallásban nevelik és oktatják a törvény határozott rendelkezéseinek hatósági be­avatkozással is érvényt kívánok szerezni. Dr. Szinyei Merse Jenő s. k." A vall.- és közokt. miniszter úr 177.000 1942. szám alatt rendeletet adott ki a nép­iskolai tanítói illetmények és egyéb járan­dóságok utalványozásának újabb szabályo­zása tárgyában. Az újabb szabályozás kapcsán a roma: katolikus népiskoláknál az államsegélyes tanítói állásokon alkalmazott helyettesítő, helyettes, illetve rendes tanerőket illetően az alábbiakban rendelkezem: 1. Az iskolaszék elnöke, mihelyt az ál­lamsegélyes tanítói álláson alkalmazott tanerő alkalmazását jóváhagyó püspöki le­iratot kézhez veszi, köteles haladéktalanul megállapítani, vájjon az alkalmazott tan­erő az 1907: XXVII. te.-ben elrendelt hiva­tali esküt (fogadalmat) letette-e (A he­lyettesítő tanerők hivatali fogadalmat, a helyettes és, rendes tanerők hivatali esküt tartoznak tenni.) Azon esetben, ha az al­kalmazott tanerő még hivatali esküt (foga­­dálmat) nem tett, akkor az iskolaszék el­nöke az államsegélyes álláson alkalmazott tánerő alkalmazását haladéktalanul beje­lenti a kir. tanfelügyelőségnek és intézke­dést kér az alkalmazott tanerő hivatali es­küjének (fogadalmának) a kivétele iránt. A kir. tanfelügyelőség székhelyétől távol eső községekben a bejelentéssel egyidejűén kérheti az iskolaszék a kir. tanfelügyelő­ségtől, hogy az érdekelt tanerő a hivatali esküt (fogadalmat) helyi tanfelügyelői meg­bízott előtt tehesse le. Hangsúlyozottan figyelmeztetem az is­kolaszékeket, hogy az elsőízben alkalma­zott tanerőktől a hivatali esküt (fogadal­mat) tanítói működésük megkezdése előtt kell kivenni, mert a jövőben az államse­gély csak az eskü (fogadalom) letételének napjától kezdődően fog kiutalványoztatni. Ha a hivatali eskü (fogadalom) késedelmes kivétele miatt az alkalmazott tanerőt káro­sodás éri, a károsodásért a mulasztót fe­lelősség terheli. Megjegyzem, hogy függetlenül a kir. tanfelügyelő, illetve megbízottja előtt le­tett hivatali eskütől, a római katolikus nép­­iskoáknál alkalmazott helyettes és rendes tanerők tanítói működésük megkezdése előtt a Rendszab. II. részének 3. §-ában elrendelt trienti hitvallást és ünnepélyes esküt is tartoznak letenni. (L, Rendszab. 57. oldalát.) 260. sz. Tanítói il­letmények utalványo­zásának újabb sza­bályozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom