Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
32 bocsátkozzék, hanem a küldeményt egyszerűen minden értesítés nélkül a küldő rendelkezésére magánál tarthatja. Fizetésre a címzett csak akkor kötelezhető, ha a küldeménnyel mint sajátjával rendelkezik, pl. használja, kölcsönadja stb., tehát valamilyen cselekmény útján az ajánlat elfogadását fejezi ki. 1225. sz. Az OTBA szolgáltatá sainak újai szabályozása. Tudomásvétel végett közlöm, hogy a m. . kir, minisztérium 600—1943. M, E. sz. rendeletével az Orsz. Tisztviselői Betegsege ’“lyezési Alap szolgáltatásainak újabb szabályozása tárgyában többek között akként rendelkezett, hogy az OTBA szolgáltatásaira igényjogosultak a következők is: a tényleges szolgálatban álló lelkészek, segédlelkészek, hitoktatók és kántorok közül azok, akik nem tartoznak az 1927: XXI. te. és az ezt módosító rendelezések hatálya alá és akiknek az OTBA szolgáltatásaira való igényiogosuítságát az egyházi főhatóság meghallgatása után a pénzügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyeíértőleg megállapítja. 1226. sz. Földbirtokpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban a kegyúri terhek rende-Az 1939. XXVII. te. 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium 1110 1943. M. E. szám alatt a következő rendeletet adta ki: „1. §. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazíatik, hogy a földbírtokpolitikai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban szükséges rendezése végett a tárgyalások és egyezségkötések előmozdítása céljából miniszteri biztost rendeljen ki. A miniszteri biztos feladata a tényállás tsztázása, tárgyalásokon való részvétel, az egyezségkötés előmozdítása és egyezség esetében az egyházi hatóság részéről szükséges, valamint a főkegyúri jog szempontjából esetleg szükséges jóváhagyás megszerzése. A földművelésügyi miniszter és a földbírtokpolitikai jogszabályok végrehajtása során eljáró egyéb hatóságok mindazon esetekben, amelyekben a földbírtokpolitikai intézkedések, — ideértve az ingatlaneldaraboláshoz szükséges intézkedéseket is, — kegyúri jogot érintenek, a miniszteri biztost kellő időben értesítik avégből, hogy a miniszteri biztos az eljárásban részt vehessen. 2. §. Ez a rendelet khirdetésének napján lép hatályba; rendelkezései egyébként nem érintik a kegyúri jog és a főkegyúri jog tekintetében fennálló egyházi és állami jogszabályokat. Budapest, 1943. február 23. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.“ Fenti rendelettel kapcsolatban a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, a földbirtokeldarabolásokkaí, illetve igénybevételekkel összefüggő kegyúri kérdések rendezésére miniszteri biztosnak dr. Beresztóczy Miklós min. tan. urat, a nevezett minisztérium I. főosztályának a főnökét nevezte ki, akinek a feladata lesz: egyezségkötés előkészítése, a szükséges egyházi és esetleg főkegyúri jóváhagyások megszerzése és mindezekkel kapcsolatos tárgyalásokban való részvétel által, a kegyúri kérdések rendezésének egységes irányítása. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a plébánia vagy lelkészség területén oly földbirtok-igénybevétel vagy eldarabolás indul meg, amely kegyúri kérdésekkel is kapcsolatos, az érdekelt plébános (lelkész) urak az egyházi főhatóság útján a miniszteri biztos urat azonnal értesítik, hogy a szükséges tárgyalásokba idejében bekapcsolódhassék. A katonai és leventecélokra, továbbá a zsidótörvénnyel kapcsolatos igazolás céljaira kért anyakönyvi kivonatok oly nagy tömegét kérik az érdekeltek a lelkés’zi hivataloktól, hogy az már rendes lelkipásztori munkájukat is veszélyezteti. Ennél részbeni elkerülésére a következő felvilágosításokat és utasításokat adom. Áz 1895 utáni adatokra vonatkozólag általában nem kötelesek díjmentesen anyakönyvi kivonatokat kiadni. Ez az állam: anyakönyvi hivatalok feladata. Kivételes eset az, ha az állami anyakönyvi bejegyzéstől eltérőleg katolikus vallású a kérelmező, mert közben megkeresztelkedett és e tény az állami anyakönyvekben még nerr jegyeztetett fel. Amennyiben e kivételtől eltekintve valaki mégis kér ebből az időből anyakönyvi kivonatot a fenti célokra azt csak a megalapított rendes díjazásér] kaphatja meg, A honvédelmi miniszter Í2.20Q/Eln 1940. sz. rendelkezésével úgy intézkedett hogy abban az esetben, amikor a felmenői egy helységben születtek, illetőleg kötöttel házasságot, az egyházi anyakönyvek vezetésére hívatott hatóságok nem kötelesek az egyes személyekről külön-külön okmányokat kiállítani, hanem egy kimutatásbar (családi értesítő, származási kimutatás illetve bizonyítvány) összesítve tüntethetik fei az összes felmenőket. Amennyiben az ilyen kimutatás a hitelességhez megkövetelt összes kellékekkel (a kiállító hatóság megnevezése, anyakönyvekre való hivatkozás, pecsét, keltezés, a kiállító aláírása) rendelkezik és feltünteti mindazokat a? adatokat és személyeket (főképen pedig azok születési és* keresztelési idejét), amelyek a származás elbírálására szükségesek i 1727. sz. " Anyakönyvi r kivonatok . kiállítása. E ■' i 1 [ 1 t 1 l 1 » 1
