Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
- 11 amikor szükségünk volt az Isten segítő és oltalmazó kezére, a mai idők azok. Legyünk hát rajta, hogy minél több hajlék legyen magyar földön, amelyen szeretettel pihen meg az Ür Jézus szeme! Hadd részesüljön itt minél több család Jézus szentséges Szívének áldásaiban és hadd vonja le aztán a neki felajánlott családok sokasága az ő irgalmát erre a szegény, megcsonkított országra! K. K. H. Mit jelent a családot felajánlani Jézus Szentséges Szívének? A Szentatya által jóváhagyott felajánló ima bevehető sorai így szólnak: „Jézus szentséges. Szíve! Te Alacoque Szent Margitnak kijelentetted azt a kívánságodat, hogy a keresztény családok fölött uralkodni akarsz. Hogy kedvedben járjunk, íme összejöttünk, hogy családunk fölött korlátlan uralmadat elismerjük. Mi ezentúl a te életedből akarunk élni és szívünkben fel akarjuk vírágoztatni azokat az erényeket, amelyeknek már ezen a földön megígérted a békét, a világ szellemét pedig, melyre átkot mondottál, messze száműzzük magunktól. Uralkodjál tehát értelmünk fölött a hit egyszerűsége által, uralkoljál szívünk fölött a szeretet által, amely fenntartás nélkül érted égjen és amelynek tüzét mi a gyakori szentáldozás által élesztgetjük majd magunkban." A család felajánlása Jézus szentséges Szívének tehát azt jelenti, hogy az egész család ünnepélyesen aláveti magát Krisztus uralmának: ünnepélyesen elismeri őt királyának azzal az erős elhatározással, hogy Krisztus parancsai, Krisztus királyi törvényei szerint akar élni. Ennek jeléül a lakás legszembetűnőbb helyén elhelyezik Jézus szentséges Szívének képét vagy szobrát. Ez lesz a királyi trónus, ahonnan az Ür Jézus állandóan szemmel tartja alattvalóit és figyelmezteti őket az ő törvényére. Ez lesz a családi élet középpontja, az a hely, ahol a családtagok közös imádságukat végzik, ahol ügyesbajos dolgaikat megbeszélik, ahol a csapások és szenvedések idején erőt és vigasztalást keresnek. És amikor a lakásban elhelyezik Jézus Szíve képét vagy szobrát, Jézus királyi trónusát, ugyanakkor a családtagok szívükben is felállítják Jézus királyi tórusát azzal, hogy szeretetet és hűséget fogadnak neki. A felajánlott család mindenegyes tagja Jézus Szívének van szentelve. Amint az Istennek szentelt tárgyakat: a kelyhet, a miseruhát nem szabad profán célokra használni, éppen úgy a szent Szívnek szentelt léleknek is arra kell törekednie, hogy ne profanizálja bűn által szíve szentélyét és le ne rontsa abban Jézus trónusát. És amint a templomokat díszítjük és virágokkal ékesítjük az oltárt, az Isten trónusát, úgy kell törekednie a Jézus Szívének szentelt léleknek is arra, hogy erényvirágokkal ékesítse, díszítse szíve oltárát. XV. Benedek pápa azt mondta egyik beszédében: „Téved az, aki azt hiszi, hogy a családfelajánlás igazi és tökéletes felajánlás, ha a jámborságnak pillanatnyi megnyilatkozása csupán . . . Az igazi családfelajánlásból az isteni Üdvözítő akarata és parancsai szerint rendezett életnek kell erednie. Az ő Szívéből mint minden jónak termékeny forrásából fakadjanak a keresztény erények. A felajánlott családban legyen feltalálható, sőt virágozzék a hit, a szeretet, az imaéletre való törekvés, a mértékletesség, a családi béke úgy, hogy az összes felajánlottak az ég segítségére támaszkodva olyan életet éljenek, amely a bűnökkel való barátkozástól távol áll és amelyben semmi olyant nem talál az ember, ami aljas és szégyenletes." A családfelajánlás tehát Jézus uralmának elismerése a családi életben. De más is. Jézus nemcsak uralkodni akar, hanem adni is. A középkorban egy-egy kimagasló helyen, hegyen vagy sziklán állottak a lovagvárak. A környék népe a lovagvár urának tizedet fizetett, a vár ura pedig ennek fejében megvédte őket a veszély idején, kóborló csapatok, ellenséges fosztogatók ellen. Ilyen védelmi várat állít magának otthonában az a család, amely felajánlja magát Jézus szentséges Szívének, mert ezzel biztosítja magának az Ür Jézus különös oltalmát. Jézusnál nincs hatalmasabb úr, hiszen ő azt mondta magáról és pedig jogosan mondta, hogy „minden hatalom nekem adatott az égben és a földön" és azzal nyugtatja meg híveit: „Bízzatok, én meggyőztem a világot!" Pogín híres francia festőt megbízták a nimesi székesegyház kifestésével. A munka szépen haladt előre, de a beteges festő egyre jobban érezte, hogy erői napról napra fogynak, hogy a nagy munkát aligha lesz képes befejezni. Az egyik napon különösen erőt vett rajta a gyengeség. Akkor, elfogta az aggodalom. Feleségére és