Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)

— 16 — jövedelem ______P____f. A kerületi espere­sek a templomszámadásokat e szempontból is vizsgálják felül, aztán a feltüntetett jövedelme­ket a plébániák schematizmusi sorrendjében jegyzékbe foglalják és a jegyzéket a számadá­sokkal együtt felterjesztik az egyházmegyei hivatalhoz esetleges megjegyzéseikkel együtt. A tiszta jövedelem után a Szent Imre-Egyesü­­letet megillető összeget az esperesek a tavaszi koronán szedik be a templompénztárak keze­lőitől és egy összegben küldik be az egyesület pénztárának. A tiszta jövedelem kiszámításánál a kö­vetkező irányelveket kell szem előtt tartani' 1. A tiszta jövedelmet az ugyanazon évi rendes bevételek és rendes kiadások összegei­nek különbsége adja. Ha tehát a rendes kiadá­sok összege ugyanakkora vagy nagyobb, mint a rendes bevételeké, akkor azon évben tiszta jövedelem nincsen. 2. A rendes bevételek összegét úgy kap­juk meg, ha a számadás teljes (bruttó) bevételi összegéből levonjuk: a) a múlt évi pénztári maradványt (I.); b) a Forgalom (III.) bevételei közül a rend­kívüli tételek összegeit, ú. m. egyszeri nagyobb alapítványszerű adomány vagy hagyomány; kölcsön felvétele; vagyonállag változásából eredő bevétel (pl. ingatlan eladása, más vagyon­tárgy értékesítése, hátralékok, kölcsönök, egyéb tartozások illetve követelések tőkéjének befizetése, tőkéből kivét stb.) és más hasonló természetű bevételi tételek; c) az esetleges egyenlegi előleget. 3. A rendes kiadások összegét pedig úgy kapjuk, ha a számadás kiadási végösszegéből levonjuk: a) a múlt évi egyenlegi előleg visszafizeté­sére, kamatok tőkésítésére, új tőkebetétre, ál­talában tőkeértékek szerzésére vagy újabb más elhelyezésére (pl. ingatlanok, egyéb érté­kek vásárlására , kölcsönadás, kölcsöntőke vagy tartozás törlesztése, letét, stb.) fordított összegeket; b) az olyan nagyobb berendezésre, renová­lásra, átalakításra, építésre stb. fordított kia­dásokat, melyeket, mint rendkívüli kiadásokat általában a vagyonállag felhasználásával szok­tak eszközölni. (Kisebb javítások és beszerzé­sek rendes kiadásnak számítanak); c) végül a folyó évi pénz, maradvány ösz­­szegét. Az 1940. évi tiszta jövedelmet a számadási főkönyv alapján f. évi március hó 15-ig kel! a kerületi esperesekhez beküldeni. Közlöm a VKM. miniszter úrnak folyó évi február hó 15-én k. 771—1941—I. ü. o. számú' hozzám intézett átiratát: 450. sz. ^rvízsujtotta plébániákról adatgyűjtés. ,,Az Országos Katolikus Kongrua Tanács folyó hó 14-én tartott ülésének határozatából van szerencsém tisztelettel kérni, hogy szíves­kedjék közölni azoknak a lelkészségeknek név­sorát, amelyeket az elmúlt évi, vagy az idei ár­víz, illetve fakadóvíz annyira sújtotta, hogy termény jövedelmüket (saját javadalmi föld termése, a hívektől nyert szolgáltatás, párbér) teljesen, vagy jelentős részben elvesztették. Azokra a lelkészekre nézve, amelyek ilyen jövedelme a fenti okok miatt nem teljesen pusztult el, a kár legalább is megközelítő %-áí is szíveskedjék feltüntetni. A kimutatásba a jövedelem összeírás szerint nem kongruás lel­készségek is felveendők. Mivel a további lépések megtételéhez szük­séges az adatok mielőbbi feldolgozása, kérem, hogy a kért névsort legkésőbb március 15-ig hozzám eljuttatni méltóztassék“. Felhívom érdekelt papjaimat, hogy vonat­kozó jelentésüket március hó 5-íg hivatalomnál nyújtsák be. Miheztartás végett közlöm a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter úrnak 136.000 1940. VI. fő. o. számú rendeletét. Próbaszolgálatot telje­sítő segélydíjas tanítók fogadalomtétele tárgyá­ban. A felterjesztett választási iratokból meg­állapítottam, hogy több kir. tanfelügyelő az újonnan megválasztott tanítóktól a fogadalmat (esküt) a működés megkezdése előtt nem veszi ki, hanem csak a választás jóváhagyása után. Az 1907. XXVII. te. 32. §-a a nem állami taní­tókra vonatkozólag határozottan kimondja, hogy a tanító működését csak az eskü (fogadalom) letétele után kezdheti meg. A. 2.000 1940. ein. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értel­mében ,,a próbaszolgálatra bocsátás napja az a nap és segélydíj az naptól kezdve jár, amely napon a tanerő a fogadalmat letette”. Amennyi­ben kir. Tanfelügyelő úr a segélydíjas tanítótól a fogadalmat csak jóváhagyásom után veszi ki vagy megbízottjával veteti ki, a fogadalomleté­tel előtti időt a tanító a próbaszolgálatból el­veszíti és részére erre az időre segélydíj sem jár. Nem büntethető a kezdő tanító e helytelen gyakorlat miatt. Kivételesen azért a múltra vo­natkozólag kir. Tanfelügyelő úr megokolt ja­vaslatára ama segély díj as tanítók részére, kik a fogadalmat bármilyen ok miatt csak késedel­mesen tehették le a fogadalomtétel napjáig, 451. sz. Tanítók fogadalom­tétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom