Püspöki körlevelek 1939 (Szombathely, 1940)
— 34 — 6. a) Hogy a nyugdíjak folyósításában fennakadás ne legyen, kimondja a közgyűlés, hogy a tavaszi és őszi koronagyűlés jelenlétében, minden pap a kér, esperes előtt igazolni tartozik, hogy a rá kivetett félévi nyugdíjadót megfizette, b) Burgenlandban működő papjaink; Raffel Jenő, Jagenbrein Pál, Gilsvert Antal és Drimel Lukács nem fizetnek, mert jogi helyzetük tisztázva nincsen. Erre felkérjük az apostoli kormányzó urat s fenntartjuk tavalyi határozatunkat: vagy fizessenek vagy excardínáltassák magukat. (Ennek hatása alatt Ködl Pál és Lautz Alfréd excardinációja megtörtént.) c) Amerikában hat papunk működött. Endrédy Kálmán — sajnos — fugitivus és suspensus. A többivel az apostoli kormányzó úr közölte a tavalyi közgyűlés határozatát s erre életjelt adtak magukról. Galambos József excardínáltatta magát, miértis a közgyűlés többévi hátraléka felett napirendre tér. Gáspár János rendesen szokott fizetni, vele csak egyes differenciák vannak. A másik három is kijelentette, hogy tag óhajt maradni. Kiss Gyula és Molnár Antal a törlesztést meg is kezdték, csak Horváth Lőrinc nem fizet semmit. A közgyűlés kívánja, hogy jövedelmükről bevallást adjanak, hátralékukat a központi bizottság állapítsa meg és szorgalmazza. 7. Az 1938. évi számadások felülvizsgálására a közgyűlés Mezgár Józsefet és Virágh Miklóst delegálja. 8. Egyéb határozatok. a) Pajsszeg, Gellénháza és Rábafüzes kuráciák kezdetleges viszonyaik miatt az 1939. évben káplánilag adóznak. Alsóság és Boba pedig normál jövedelem után. b) Winter György tábori főlelkész javaslatával kapcsolatban felmerült az a kéndés, miként adózzanak az olyan egyházmegyei papok, akik állami vagy magánnyugdíjra jogosultak s így kétfelé fizetnek nyugdíjjárulékot. Az alapszabályok 23. §-a intézkedik arról, hogy ezek az egyházmegyétől mennyi nyugdíjra tarthatnak igényt; de arról, hogy mit kell nálunk fizetniök, alapszabályszerű intézkedés nem volt. Volt egy hiánytpótló főhatósági rendelet, mely kimondotta 2490/930. sz. alatt, hogy „nyugdíjjárulékait minden egyházmegyei pap köteles befizetni akkor is, ha egyébként nyugdíjra jogosító állásban működik is“. Az ilyenek tehát eddig éppen úgy adóztak, mint a többiek. A központi bizottság 3 egyházmegyében érdeklődött. A gyakorlat egyházmegyénkint más-más. A bizottság azon állásponton van, hogy bármely egyházmegyei papnak a Szent Imre Egyesülethez való viszonya nem bír a ,,do, ut des“ elv alapján álló szorosan vett contractus jellegével, mert az Egyesület szociális intézmény, melynek terheihez mindenkinek hozzá kell járulnia. De mégis figyelembe véve a méltányosságot, azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az alapszabályok 23. §-át a következő rendelkezéssel egészítse ki: „Az állami vagy magánnyugdíjra jogosult egyházmegyei papok az alapszabályok szerint rájuk kivetett járulékot tartoznak megfizetni azon összeg levonásával, melyet az állami vagy magánnyugdíjintézet pénztárába befizetnek. Az állami vagy magánnyugdíjazás nem ad eo ipso jogot egyházmegyei nyugdíjazásra is, mert ez amattól teljesen függetlenül történik“, A közgyűlés ezen kiegészítést egyhangúlag elfogadta. c) Az alsólendvai esperesi kerület a következő indítványokat tette: 1. minden papnak joga legyen 36 évi szolgálat után nyugalomba menni. 2. A nyugdíj emeltessék fel. 3. Minden nyugdíjas étkezhessék ingyen a szemináriumban a békeidők szokása szerint. 4. Lépéseket kell tenni a vallásalapi segély felemelése érdekében. 5. az Egyházmegyei Takarékpénztár adjon több segélyt. 6. A hívek is adóztassanak meg a papi nyugdíj céljaira. 7. a papság is emelje hozzájárulását. A közgyűlés az indítványok felett napirendre tért. A régi vallásalapí segély megnyerését meg kell kísérelni. Schwartz József nagyfalvai esperes üzenet útján azt kérte a közgyűléstől, hogy vétessék fel a szombathelyi egyházmegyei nyugdíjas papok közé. Kovács József rábakethelyi esperes ismerteti Schwartz József szomorú helyzetét. A központi bizottság javaslata az, hogy jogi alapon a kérelmet teljesíteni nem lehet. Nem térhetünk el a megszállott területiekre nézve az 1929. évi közgyűlésen hozott határozattól. Várjunk egy évig, amíg tisztázódik Schwartz József helyzete, akit saját főhatósága még nem is nyugdíjazott. Addig a központi bizottság vegye a kérdés jogi részét alapos megfontolás alá s ha szükséges, segítheti addig is a kérelmezőt charitatív alapon. A közgyűlés így határoz. Pehm prelátus megköszöni az elnöknek a közgyűlés bölcs vezetését, a kezelő kanonoknak áldozatos munkáját. A gyűlés az elnök imájával zárul. Az apostoli kormányzó úr a közgyűlés jegyzőkönyvét 2672/938. sz. alatt jóváhagyta.
