Püspöki körlevelek 1939 (Szombathely, 1940)
II. 229. sz. Új egyházközségi szabályzat. A püspöki kar 1938. évi október hó 4-én tartott tanácskozásán jóváhagyta a magyarországi katolikus egyházközségek átdolgozott igazgatási szabályzatát és azt 1939. évi január 1-től kezdődőleg minden egyházközségre kötelezőnek mondta ki. Mikor a szabályzatnak egy az adóztatási szabályzattal egybefűzött és tárgymutatóval ellátott példányát minden plébánia, illetve lelkészi hivatalnak jelen körlevelemhez csatoltan megküldöm, elrendelem a következőket: 1. Az új szabályzat azokra az egyházközségekre is kötelező, amelyek eddig püspöki engedéllyel külön szabályzat alapján működtek. 2. Az egyházközségi képviselőtestület és tanács megbízatása, valamint a választás alá eső egyházközségi tisztviselők és szervek hivatali ideje mindig az illető év (tehát 1940., 1943. stb.) január 1-ével kezdődik. 3. Mivel az egyházközségek nagyobbik részében az utolsó választások az 1937. évben történtek, az egyöntetűség kedvéért és az ellenőrzés megkönnyítése végett elrendelem, hogy a legközelebbi választások az összes egyházközségekben 1939 őszén tartandók meg úgy, hogy az új képviselőtestület megalakulása (27. §) legkésőbb 1939 december havában megtörténhessék. Az újonnan megalakult képviselőtestület megbízatása a 2. pont értelmében 1940. január 1-ével kezdődik. A következő választás 1942 őszén lesz esedékes 1943. január 1-i hatállyal. 1939 végén a képviselőtestületnek régebben választott fele lép ki, 1942 végén a legutóbb megválasztottak lépnek ki. Azon képviselőtestületi tagok megbízatását, akiknek megbízatása 1939, illetve 1942 december 31-ike előtt lejár, ezen időpontig ezennel meghosszabbítom. 4. Az 1939. év végén kilépő képviselőtestületi tagok helyébe, tekintet nélkül a kilépő tagok számára, a 13. §-ban megállapított számban választandók meg a képviselőtestületi tagok. Egy 1000 hívős egyházközségben tehát 6, egy 1500 hívős egyházközségben 7 új rendes képviselőtestületi tag lesz választandó és ugyancsak a b) pont szerint 6, illetve 7 póttag. A szabályzat megküldött példányáért 1.20 pengő fizetendő be postatakarékpénztárí befizetési lapon az egyházmegyei hivatal folyószámlájára. További példányok a Martineumnál vagy a Szent István Társulatnál rendelhetők meg. Szeretném megszüntetni azokat a nehézségeket, amelyek az órarendek készítésénél és így azok jóváhagyásánál felmerülnek. Éppen azért az órarendek készítésénél figyelembeveendó szempontokat, amelyeket a Tanterv is jórészt említ, az alábbiakban foglalom össze. A) Általános szempontok. I. A tanítási idő rendesen reggel 8 órakor kezdődik és vagy egyfolytában tart, vagy 12 órakor megszakíttatik és délután folytatódik. 1. Az egyhuzamos tanításnál a tanítás legkésőbb 1 órakor befejezendő még akkor is, ha valamelyik osztálynak heti 31 vagy 32 órája van. Ez esetben ugyanis 31 órai tanítás mellett egy napon, 32 órás tanítás mellett pedig két napon rövidített órás nap van: tehát minden óra 50 percig tart s így 5 óra helyett 6 óra tartható. A rövidített órás nap az órarenden a nap neve alatt csillaggal jelölendő meg, de az utolsó óra elé nem írjuk ki ezeken a napokon az utolsó óra (1—2) jelzést, mert ez a valóságnak nem felel meg, hanem csak folytatólagosan a tantárgyat órajelzés nélkül. Rövidített órás napok lehetőleg ne legyenek közvetlenül egymás mellett. Egyhuzamos tanítás mellett — mivel mind a 6 napon át folyik a mindennapiak oktatása — a továbbképző iskola tanítása természetesen csak délután tartható csoportonkint 2—2 délutánon 2 órától ig (őszi, tavaszi hónapok], illetőleg */2 6 óráig. 2. Két félnapos tanítás mellett a délutáni tanítás minden osztályra nézve csak egy idő-230. sz. Órarendek készítése.
