Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)
— 45 — 2330. sz. Pályázat jlébániákra Az elhalálozás által jogilag és tényleg megüresedett nagygencsi és bánokszentgyör' gyi plébániákra pályázatot hirdetek. A pályázni szándékozók Esterházy Pál herceghez, mint kegyúrhoz címzett kérvényüket folyó évi október hó 20-ig küldjék be hivatalomhoz. Felhívom a pályázók figyelmét arra, hogy Perenye filiális község kiválása a nagygencsi plébániából, valamint Borsfa, Kistolmács, Báza-Kerettye, Valkonya fiókközségek elcsatolása a bánokszentgyörgyi plébániától előreláthatólag hamarosan bekövetkezik, ami mindkét plébániánál bizonyos mérvű javadalmi megosztást fog eredményezni. 5331. sz. Halálozások 2332. sz. Illetékegyer érték-ügybe ítéletek. Kopcsándy Sándor c. kanonok, kiérd, esperes, nagygencsi plébános életének 74., papságának 51. évében hosszas betegség után a szentségekkel megerősítve szeptember hó 19-én elhúnyt. Az Istenben boldogult férfias, kemény magatartása az 1919-es nehéz időkben közismert volt. Híveink százai kísérték el holttestét Szombathelyre, nyugvóhelyére. — Imádkozzunk érte. Desics Géza c. esperes, bánokszentgyörgyi plébános életének 65., áldozópapságának 42. évében szeptember hó 16-án a betegek szentségeivel hosszú kínos betegségében ismételten megerősítve elhalálozott. Köztiszteletben álló, melegszívű pap volt. 31 évig vezette a nagy bánokszentgyörgyi plébániát. Paptársainak, híveinek, nagyszámú tisztelőinek imádsága őrizze emlékét. A magyar kir. közigazgatási bíróság konki-rét esettel kapcsolatosan ia következő közérdekű ítéletet hozta: 4709/1935. P. szám. A Magyar Szent Korona nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a kőrösladányi róm. kát. fiú- és leányiskola, valamint a harangozói alap illetékegyenértékügyét, amelyben a szeghalmi m. kir. adóhivatalnál az 1931. évi GG. 25. és 26. tételszámok alatt kiszabott 83 P és 29 P 80 fillér illetékegyenérték ellen a róm. kát. plébános fellebbezését a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság 1934. évi december hó 16-án 12192/II./1934. sz. a. hozott végzésével elutasította, a róm. kát. plébános panasza folytán 1935. évi október hó 30. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőképen ítélt: A Harangozói Alap terhére G. G. 26. tétel alatt kiszabott 29 P 80 fillér illetékegyenérték törlését elrendeli. Egyebekben azonban a panasznak helyet nem ad. Indokok: 1. A Harangozói Alap terhére kiszabott illetékegyenérték törlését panaszos azon az alapon kéri, hogy igazolta azt, hogy az alap javadalmasának a jövedelme alul van azon a határon, amely illetékegyenérték-köteles. Ez a panasz alapos. Mert az 1920: XXXIV. te. 122. §. (1) bekezdésének 2. pontja értelmében mentesek a javadalmak javadalmasai, ha az összes évi jövedelmük 2400 koronát meg nem halad. Ezt az értékhatárt később az 5004/1924. P. M. sz. rendelet 11. §. (1) bekezdése 800 aranykoronában állapította meg. Ennélfogva azt most a 163600/1926. P. M. sz. rendelet 73. §. alapján 928 pengőben megállapítottnak kell tekinteni. Minthogy pedig az iratok közt levő 1934. január 23-án kelt községi bizonyítványból és a községi elöljáróságnak 1934. október 11-én kelt 3506/1934. sz. jelentéséből kitűnik, hogy ia kőrösladányi róm. kát. harangozónak az összjövedelme évi 120 P ház haszonértékből, 19 hold 1233 négyszögöl szántó haszonélvezetéből és 80—100 pengőre tehető párbór és harangozásért járó díjból áll, aminek az összege nyilvánvalóan nem tesz ki 928 pengőt, azért az 1920: XXXIV. te. 122. §. (1) bekezdésének 2. pontja alapján, ennek az alapnak a terhére kiszabott illetékegyenértéket töröltetni kellett. 2. Az iskolák terhére kivetett illetékegyenérték szempontjából azonban, a m. kir. közigazgatási bíróság 11589/932. sz. a. végzése után megállapítást nyert, hogy az alapul vett ingatlanok telekkönyvikig nem az iskolák, hanem a róm. kát. egyház tulajdonai. Panaszos maga is kijelenti, hogy alapítólevél nincs annak igazolására, hogy azok alapítványt képeznek. Az 1860. május 31-én kelt s másolatban becsatolt püspöki leirat is csak arról szól, hogy az V* telket br. Wenkheim József szóbelileg ajánlotta fel iskolafenntartási célokra. A telekkönyvek A. lapján levő az a megjelölés pedig, hogy iskola, vagy templomi, vagy harangozói javadalom, csak a B. lap szerint az egyház tulajdonát képező ingatlanoknak rendeltetési célok szerinti megjelölését képezi. Ezekből nem állapítható meg az alapítványi jelleg. Minthogy pedig az 1920. XXXIV. te. 122. §. (2) bekezdése szerinti kedvezményes illetékkulcs csak akkor volna alkalmazható, ha az ingatlanok az iskola tulajdonát képeznék vagy oktatási célokra rendelt alapítványok volnának, azért ezek hiányában a panaszbeli
