Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)
KIVONAT a Szent Imre-Egyesület 1934. okt. 25-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 1. Elnök: Palkó János dr. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő. Jelen vannak: a központi bizottság tagjai, a papság képviselői Brunner Ferenc, Csoknyai Ernő, Deli István, Gaál Gergely, Kaltenecker Károly, Nagy Péter, Pehm József kivételével. Távolmaradásukat kimentették: Brunner Ferenc, Csoknyai Ernő, Gaál Gergely, Pehm József. Jegyzőkönyvvezető: Mezgár József, hitelesítők: Osztovics József, Illés György. 2. Az utolsó gyűlés jegyzőkönyvét, mert kivonatát körlevél közölte, felolvasottnak tekintik. 2182. sz. főhatósági leirat szerint Püspök Ür Önagyméltósága a közgyűlés jegyzőkönyvét jóváhagyólag tudomásul vette. 3. A középponti bizottság előterjeszti jelentését a lefolyt évről: a) A nyugdíj hozzájárulásból nagy a hátralék. Névszerint felsorolja azokat, akik következetesen nem fizetnek. A közgyűlés kéri Önagyméltóságát, hogy az alapszabályok 19. §-a értelmében a hátralékosok ellen fegyelmi eljárás indíttassák; az idegenben működő paptársak pedig az ottani főhatóság útján szólíttassanak fel a hozzájárulás fizetésére, b) Hargitai Ferencnek, aki hosszabb időn át nem volt alkalmazásban, kérésére hátralékát (P 63.95) elengedi a közgyűlés azon reményben, hogy ezentúl pontosan fizeti a hozzájáruást. c) A közgyűlés elhatározza elhúnyt Steffanics Elek hátralékának (P 25.79) és elhúnyt Szabó Gyula hátralékának (78 P) leírását: mert elhúnytaknak hagyatékuk nincs, d) Üjmisésekről kimondja a közgyűlés, hogy abban a félévben, amelyben felszenteltetnek, nem fizetnek hozzájárulást. 4. A középponti bizottság előterjeszti az 1933. évi zárószámadást. Ennek kapcsán jelenti, hogy az Egyhm. Takptár 500 db részvényben adott segélyt az egyesületnek, nem készpénzben. Jelentést tesz az adóslevelekről, az elhelyezés alatt álló hadikölcsönsegélyről, a takarékpénztári betétről. Illés György sokalja, hogy 10% számíttatik fel késedelmi kamatnak. De a közgyűlés továbbra is fenntartja a 10%-ot (ebből 2% kezelési költség). A kiküldött számvizsgálók jelentik, hogy a számadást átvizsgálták és mindenben rendbenlevőnek találták. A közgyűlés a számadást helybenhagyja, a bizottságnak s a számvizsgálóknak a fölmentést megadja. 5. Az 1934. évi számadás felülvizsgálására a közgyűlés Könczöl Antalt és Csoknyai Ernőt küldi ki. 6. A középponti bizottság előterjeszti az 1935. évi költségvetést. Előre látható szükséglet lesz a nyugdíjasok részére 36.000 P. Fedezetül hátralékokból, államsegélyből, egyhm. takptár segélyből, szkáptalan befizetéséből, kamatokból kerek számban 22.000 P áll rendelkezésre. Fedezetlen hiány tehát 14.000 P. Ennyivel kell az egyházmegyei papságnak hozzájárulnia a nyugdíjakhoz. Mivel a kivetési alap kerek számban 482.000 P: a közgyűlés kimondja, hogy a kivetési kulcs 1935-re 3%. Hozzászólás volt még a hozzájárulás befizetésének módjához is. A közgyűlés a jelenlegi befizetési módot tartja fenn továbbra is. 7. Indítványok, a) Kiss Lajos dr. indítványozza: mondja ki a közgyűlés, kérjük Püspök Ür Önagyméltóságát, hogy mikor a plébános nyugdíjazása szükséges volna — de már sok nyugdíjas van, vagy a plébános és hívei egymáshoz nagyon ragaszkodnak, s a plébános káplánt fizetni képtelen — méltóztassék a plébános mellé káplánt helyezni, akinek teljes ellátásáról a plébános gondoskodnék, fizetést pedig a Szent Imre-Egylet utalja. A közgyűlés többek hozzászólása után egyhangúlag kimondja: Beteg plébános mellé helyezett káplánnak kellőleg megokolt esetben a Szent Imre-Egylet utalja az évi 700 P fizetést. De az egyesület a nyugdíjakkal s a nyugdíjpótló káptalansegélyezésekkel együtt havi 3000 P-nél nagyobb terhet nem vállal. Ezen felül csak igen kis mértékben nagyon kivételes esetekben: amint a központi bizottság felhatalmazásában alapszabályszerűen (33. §.) is bennfoglaltatik. b) Szendy László dr. indítványa: A közgyűlés az alapszabályok 24. §. 2-ik bekezdésének megváltoztatásával tegye lehetővé, hogy nem nyugdíjasok is kaphassanak segélyt a közgyűlés által megállapítandó határok közt. Többeknek helyeslő hozzászólása után a közgyűlés kimondja, hogy megokolt esetekben elfogadja a beteg papok segélyezését; az öszszes segélyezés 1935-ben nem haladhat meg 500 P-t; megkéri Püspök Ür kegyes hozzájárulását az alapszabályok ily irányú módosításához, s a módosítás előkészítésével a központi bizottságot bízza meg. Geiszlinger Béla elnöknek köszönetét
