Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)
— 18 — 1794. sz. Péntek délutáni harangszó. 1795. sz. Missziósüg: 1796. sz. Görögkelel oroszok áttérése ügyében VKM. dön lése. lapította meg, hogy aki vagy a harangszóra, vagy mihelyt utána teheti, az imádságot bűnbánó lélekkel, hacsak lehetséges térdenállva, elvégzi, 1.) minden egyes alkalommal 10 évi búcsúban, 2.) aki pedig egy egész hónapon át végzi, teljes búcsúban részesül. * A szentév alkalmából a Szentatya felhívja figyelmünket arra a jámbor szokásra, mely még 1740-ből veszi kezdetét, mikor XIV. Benedek pápa elrendelte, hogy az Üdvözítő kínszenvedésének és halálának emlékezetére minden pénteken d. u. 3 órakor harangszó hívja fel a híveket imára. Mindazok, kik ezen harangszóra, hacsak lehet, térdenállva elmondanak bűnbánó lélekkel öt Miatyánkot és öt Üdvözlégy Máriát és utána a Szentatya szándékára ezt a röpimát: „ Imádunk Téged és áldunk Téged Krisztus, mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot“, mindenegyes alkalommal 10 évi búcsút nyerhetnek, akik pedig ezt egy hónapon végzik, teljes búcsúban részesülnek a szokott feltételek mellett. Tisztelendő Papjaimat újra meg újra ^•buzdítom, hogy a missziós munkából a nehéz viszonyok közt is vegyék ki részüket. Az Unio Cleri tagságdíját idejében küldjék be: misszióslapot járassanak, hogy prédikációikat a missziók életéből vett példákkal fűszerezhessék s így ébrentarthassák híveik, ill. növendékeik lelkében a missziós gondolatot. Ha a viszonyok enyhüléséig nem is toborozhatják be minden hívüket missziós egyesületekbe, de legalább legyen megalakítva minden plébánián a Hitterjesztés Egyesülete a felnőttek, a Jézus sz. Gyermeksége a gyermekek számára, hogy a belépés lehetséges legyen. A közelgő missziós vasárnapot (okt. 22.) a mellékelt vezérfonál felhasználásával igyekezzenek minél gyümölcsözőbbé tenni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr:i nak görögkeleti oroszok áttérése ügyében konkrét esetből kifolyólag hozott 909/933. I. főosztály sz. a. kelt döntését miheztartás végett az alábbiakban közlöm: A görögkeleti orosz vallásról a róm. kát. vallásra áttérni kívánó N. N. szombathelyi lakos az 1868. Lili. te. 3. §-ában megszabott nyilatkozatát a lakóhelyéhez legközelebb fekvő budai görögkeleti szerb egyházközség lelkésze előtt teheti meg, annyival is inkább, mert ez az álláspont bizonyos mértékig az 1868. évi augusztus hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyott görögkeleti szerb egyházi szervezeti szabályzat II. részének 6. §-ában az egyházközségi kötelékre nézve megállapított rendelkezéssel is alátámasztható. De az ily értelemben leendő eljárás azért is indokolt, mert ilyen megoldás hiányában nem érvényesülhetne kellőképen a törvénynek az az alaprendelkezése, amely szerint mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe, illetőleg más vallásra áttérni. — Budapest, 1933. április hó 24-én. — A miniszter rendeletéből dr. Hoór Károly sk. miniszteri o. tanácsos. A m. kir. belügyminiszter úrnak 135.990 —1930. szám alatt (Belügyi Közlöny 1933. 35. számában) kiadott elvi jelentőségű határozatát, amey szerint a 7—18 éves korban levő gyermekek az 1894. XXXII. te. 4. §-a aapján a gyámhatóság beleegyezésével áttérhetnek a szülők közös vallására abban az esetben is, ha a vegyes vallású szülők egyike házatársának halála után tér át annak vallására, szószerint közlöm: A közig, bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttsége által a kiskorú J. I. vallásváltoztatása ügyében 2460/1929. sz. alatt hozott másodfokú véghatározat ellen a kiskorú anyja, özv. J. A.-né, született O. M. szigetvári lakos felebbezéssel élt. Véghatározat. A másodfokú véghatározatot megváltoztatom és a vármegyei árvaszék 940L929. elsőfokú véghatározatát emelem érvényre. Megokolás. A vármegye árvaszéke 9401 —1929. sz. elsőfokú véghatározatával gyám hatósági beleegyezését adta ahhoz, hogy a néhai' J. A. és O. M. szülőktől 1919. évi okt 19-én született kiskorú J. I. a ref. vallásról a rk. vallásra térhessen át. Az árvaszék megállapítása szerint ugyanis az anya áttérése folytán most már ugyanazt a törvényesen elis mert rk. vallást követi, mint ami elhalt férjé nek a vallása volt s ekként a szülők egyenlc vallásúakká váltak. Ezt a határozatot a közig, bizottság gyám ügyi felebbviteli küldöttsége fentidézett má sodfokú véghatározatával megváltoztatta é: a kérdéses vallásváltoztatástól a gyámható sági beleegyezést megtagadta. A másodfok! gyámhatóság álláspontja szerint az 1894 XXXII. te. 4. §-ában megkívánt az a feltétel 1797. sz. Elvi jelentőségű döntés gyermekek vallásváltoztatása ügyében. 1 ) 1 J
