Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)

— 14 hagyó püspöki leiratot elnök egész terje­delmében felolvastatja. Ennek kapcsán a közgyűlés kimondja, hogy Püspök Úrnak évi adományait ezentúl egyelőre nem ve­szi fel a költségvetésbe s az eddig hátra­lékosnak kimutatott adományokat a szám­adásban nem tünteti fel. 3. A középponti bizottság jelentést tesz a lefolyt 1932. évről. A hozzájárulás befizetése nagyon lanyha: az I. félévről több mint 3000 P a hátralék. 2 évről is hátralékban vannak: Háklár Ferenc, Ka­­dija Imre, Pungor György, Bedics Mihály, Biricz János, Horváth István, Illiás Lajos, Készéi Imre, Murányi László, Rácz József. Az Amerikában működők közül (a leg­utóbb kimentekről nem szólva) Horváth Lőrinc és Galambos József nem fizetik kö­teles hozzájárulásukat. — A közgyűlés Püspök Úr intézkedését kéri a hátraléko­sokkal szemben. 4. A közgyűlés a következő kérdé­sekben hoz döntést: a) Utánfizetések ügyé­ben: Istvánffi József dr. fizessen még 2 évi káplánhozzájárulást; evvel után fize­tési kötelezettségének eleget tett. — Tiva­dar József 7 félévről fizessen kápláni hoz­zájárulást. — Kovács Józsefre nézve ér­vényben tartja az előző közgyűlés határo­zatát: 1925—29. évekről fizesse a legki­sebb javadalmi hozzájárulás felét. — Far­kas Jánost a közgyűlés nyomatékosan fel­szólítja, tegyen eleget után fizetési kötele­zettségének. — b) A közgyűlés kimondja: a szombathelyi közkórházi lelkészi állás a készpénzfizetéses állások közé tartozik. A népszövetségi titkár egyelőre szombat­­helyi kisegítő kápláni fizetése után adózik. — Kiss Kálmán a késedelmi kamatokat is fizesse be. — A bitoktatók hozzájáru­lása az egész megyében a tényleg kifize­tett lakáspénz leszámításával állapíttassák meg, a takarítási költség nem számítan­dó le. 5. A bizottság előterjeszti az 1933. évre szóló költségvetést. Az egyesület va­gyona: takarékpénztári betétben kerek­számban 1100 P. Adóslevélben a kőszegi apácáknál 28.000 P. A gyöngyösszőllősi szükségtemplom céljaira felvett kölcsön­ből törlesztés történt; még fennáll 2796.50 P. Az egyesület birtokában van 1041 darab egyházmegyei takarékpénztári részvény avval a megszorítással, hogy ha a deficien­­cia-épület bővítésére kerül a sor, az egye­sület 1000 darab részvényt erre a célra kiad a nyugdíjintézetnek; az osztalékból 500 részvény osztaléka az egyesületé, 500 részvényé pedig a nyugdíjintézetet illeti. Az egyesület kapott a népjóléti miniszter­től 7420 P hadikölcsönsegélvt. A folyó­számlán levő készlet elég a november és december havi nyugdíjak kifizetésére. De az egyesület nagyon rászorul a hátralék­ban levő összegekre. — 1933. évre remél­hető fedezet (a papság 372%-os hozzájá­rulásával) 35,674.50 P. A várható szük­séglet pedig kerek számban 38,000 P. A mutatkozó hiány fedezve volna, ha a hát­ralékok befolynak. De hogy az ügyek vite­lében fennakadás ne legyen, a bizottság javasolja, hogy a közgyűlés a kőszegi apá­cák kölcsönéből mondjon fel 5000 P-t. — A közgyűlés elfogadja az előirányzatot és a kölcsönből 5000 P-t felmond. I 6. Indítványok tárgyalása: a) Bódiss István indítványozza a kivetési alap reví­zióját és a nyugdíjasok illetményeinek át menetileg némi csökkentését s kéri a nyug­díjazások korlátozását. Csoknvai Ernő is a hozzájárulás leszállítását kívánja. — A bizottság javasolja: a kongrua-bizottság összeírása maradjon meg kivetési alapnak; mindenkit kielégítő alapot nem lehet talál­ni. A revízió rendkívül bonyadalmas vol­na; erre a bizottság nem vállalkozhatik. A nyugdíjak leszállítását sem időszerűnek, sem megokoltnak nem tartja. A leszállítás a hozzájárulást alig 72%-kal csökkentené; I ez pedig keveset segítene a papság terhén. A közgyűlés kéri Püspök Urat, hogy a nyugdíjazásokat lehetőleg korlátozni mél­­tóztassék; a kivetési kulcsot megváltoztat­ni nem óhajtja; a nyugdíjakat most nem szállítja le. b) Major Gyula indítványozza, hogy a közgyűlésen a kurátoroknak is legyen képviseletük, mint van a káplánoknak. — A bizottság szerint az indítvány elfogadá­sának jelenleg nincs elvi akadálya. De a képviselet legfeljebb 1 évre szólhat, mert 1 év múlva a kurátorok alapszabálysze­rűen a javadalmasok csoportjába kerül­nek. Nem érdemes 1 évre külön képvise­lőt kérniök, mikor a kerületi megbízott a kurátorokat is képviseli és a püspöki biz­tos is a leghathatósabban képviseli őket. Többek hozzászólása után a közgyűlés az indítványt szótöbbséggel mellőzi. Evvel a közgyűlés az elnök zárósza­vaival és imával véget ért. Aláírások. A közgyűlés határozatait püspök úr 1932. november 30-án 2178. sz. alatt jó­­váhagvta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom