Püspöki körlevelek 1930 (Szombathely, 1931)
III. Tisztelendő Testvéreim, Kedvelt Fiaim! 215. sz. Az egyházpolitikai harcok hatása alatt megindított kát. mozgalmaknak egyik legjob^ség^gyg ban kiépített, hatásaiban egyik legáldásosabb alkotása a kát. népszövetség volt. 1908-ban gyénkben történt megalakulása után olyan hatalmas lendületet vett, hogy tagjainak száma hamarosan meghaladta a háromszázezret, úgyszólván minden plébániában, sőt a nagyobb fiókközségekben is voltak helyi szervezetei. Gyors elterjedése világos bizonyítéka annak, hogy a kát. népszövetség megfelel népünk igényeinek. Egyházmegyénkben is virágzott ez az intézmény és nagy része volt a kát. öntudat felkeltésében és a keresztény nemzeti irány előkészítésében, ilyen kezdet után jogos volt a remény, hogy a katolikusok összeségét sikerül a kát. népszövetség útján egy táborba gyűjteni. A háború azonban, főleg pedig az utána következő zavaros idők a kát. népszövetségnél is éreztették bomlasztó hatásukat: helyi szervezetei igen sok helyen teljesen megszűntek, máshol, ha néhány taggal fenn is maradtak, élet nem igen volt bennük. A kát. népszövetség orsz. központja a rendezett viszonyok helyreálltával újra megkezdte működését, hogy a megszűnt helyi szervezeteket újra alakítsa, a meglevőkbe új életet öntsön és ahol a kát. népszövetség eddig nem volt megalakítva, új szervezeteket létesítsen. A központ buzgó agitációja már is szép eredménnyel járt, de a romok eltakarítása után még igen sok a tennivaló. Ebben a munkában való buzgó közreműködésre kérem fel ezennel t. Papjaimat. A kát. népszövetségnek nem szabad megszűnnie, mert egy ilyen erős kát. szervezetre, amely teljes erővel szolgálja népünk erkölcsi és anyagi felemelését, feltétlenül szükség van ma inkább, mint bármikor. A jelenlegi nagy szegénység és nyomor könnyen lelki elfásultságra, kishitűségre, hitközömbösségre és teljes vallástalanságra vezethet és a magukra hagyott, elcsüggedt emberek az egyház és haza ellenségeinek, a báránybőrbe bújt farkasoknak áldozatai lesznek. Ezektől a veszedelmektől minden áron meg kell óvnunk híveinket. Az erre irányuló lelkipásztori tevékenység a múltban már kipróbált és jónak bizonyult, hathatós segítő eszközt nyer a kát. népszövetségben, amelynek ép az a célja, hogy vallásához ragaszkodó, vallási érdekeit a közéletben is elősegíteni, megvédeni tudó, lelkileg művelt, anyagilag megerősödött, erkölcseiben kifogástalan és egységes akaratú népet állítson táborba. A kát. öntudat felkeltése és ébrentartása érdekében a nagyobb helyeken egy-egy vidék katolikus lakossága számára úgynevezett ,,kat. napok“-at rendez; a felvilágosító és szervező munka érdekében évenként több száz népgyűlést tart, tagsági illetményül ,,Kat. Népszövetségi Naptár“-t, ügyesen szerkesztett havi füzeteket ad ki, melyekben az aktuális hitvédelmi, társadalmi és közgazdasági kérdé
