Püspöki körlevelek 1929 (Szombathely, 1930)
I. JÁNOS ISTEN ÉS AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL SZOMBATHELYI PÜSPÖK EGYHÁZMEGYÉJE HÍVEINEK ÜDVÖT ÉS ÁLDÁST AZ ÚRBAN! 264. sz. jubileumi szózat a hívekhez XI. Pius pápa arany miséje alkalmából. KEDVES HÍVEIM! Midőn böjti főpásztori szózatot óhajtok intézni hozzátok, Róma felé száll gondolatom, ahol Szentséges Atyánk: XI. Pius pápa, Krisztus földi helytartója hálától csordultig telt szívvel várja aranymiséjének szépséges ünnepét. Amidőn az ő nemes egyéniségére, erényeire, sok-sok munkájára gondolok, úgy találom, hogy rajta is teljesült Isten Ígérete: ,,És hív papot támasztok magamnak, ki szívem és lelkem szerint fog cselekedni.“ (Kir. I. 2, 35.). Ez tehát a böjti programm, melyet elétek szabok: erősödjetek meg Krisztus földi helytartója iránt való hűséges ragaszkodásban, az igazi egyházias érzületben. Aki ebben erős, a hitben erős. S aki a hitben erős, az nem homokra, hanem sziklára építi lelki életét. Világ körüli utamban sok szépet, érdekest és tanulságost láttam. De a legfelemelőbb jelenség, mely állandóan kísért, az volt, hogy a katolikus egyház életereje a maga teljes épségében fennáll ma is. Bármerre jártam, a katolikus egyház ott volt mindenütt, mint az evangéliumi mustármag, mely terebélyes fává nőtt. Nem vénült meg ez a fa kétezer év alatt sem, gyökerei ma is épek, .törzse erős, ágai gazdagok, levelei frissek. Eljönnek a föld minden népei, mint az ég madarai és ennek a fának ágain laknak, mert megvédi, felfrissíti mindazokat, kik oltalmát keresik. Mikor Amerika földjére léptem, személyesen tapasztaltam meg azt, amit eddig csak könyvből ismertem. Elszéditenek ott a teknikának, a mérnöki tudománynak alkotásai, az ügyesség, az élelmesség, de láttam sok szomorú dolgot is. A pénz és az élvezet bálványait imádja rengeteg ember, a lelki igény kevés, az erkölcsök ingatagok s az önzés nem törődik avval, hány embert gázol le útiában. Ebben a Sivár tengerben a legszebb zölde’ő sziget a 30 milliós katolikus egyház. Az élet óriási forgatagában, oly sok ellentétes erő között a katolikus íegyház lélekfegyelmező, embernevelő hatása szolgáltatja a leghatalmasabb erkölcsi erőt. Már egyes pogány római császárok is észrevették azt az igazságot, hogy a keresztények a legjobb állampolgárok. A hatalmas Amerika is látja, hogy katolikus polgárainak hite, komoly erkölcsi felfogása, fegyelmezett családi élete a legszilárdabb gát a destrukció hullámai ellen. A komoly katolikus élet olyan erények csírája, melyek az állami életnek biztos oszlopai. Ezért van az amerikai kát. egyháznak tekintélye, becsülete! Azután Ausztrália földjére léptem, melynek fővárosában: Sydneyben a nemzetközi eucharisztikus kongresszus tartatott. Ez a világrész a hatalmas Angliának büntető gyarmata volt. A gonosztevőket, a börtöntöltelékeket hurcolták ide kényszermunkára. így kerültek ide katolikus vallású Írek is, kik vagy hitük és szabadságuk védelmében jöttek összeütközésbe az angol törvénykönyvvel, vagy a nyomorúság valóban züllésbe vitte őket. Katolikus pap be sem tehette a lábát erre a protestáns gyarmatra. Midőn azonban a fegyencnéppel senki sem bírt, beengedtek néhány katolikus misszionáriust s ezek át tudták alakítani őket. Az ir szívek mélyéről előkerült az ősi szent hit, mint hamu alól a parázs és magjává lett annak az egymillió katolikusnak, mely ma ott él. És pedig oly emberi és polgári erények bortokában él, melyek mindenfelé tiszteletet parancsolnak. Midőn az Oltáriszentséget a körmenetben körülhordozták, öt repülőgép lebegett a körmenet felett kereszt alakban. Mind az ötöt protestáns repülőtiszt vezette. Tiszteletadás volt ez a protestánsok részéről az előtt a katolikus életerő e’őtt, mely a dicsőségesen körülhordozott Oltáriszentségből táplálkozik. El is jöttek a környező szigetvilág katolikusainak küldöttjei mindenünnen megmutatni a világnak, hogy
