Püspöki körlevelek 1929 (Szombathely, 1930)
18 áldozatkészséggel fizették be hozzájárulásukat; de 3 plébános és 3 káplán van, akik nem tesznek eleget kötelezettségüknek. Az egyesületnek az évzárásnál folyószámlán volt 8791 P 91 f vagyona; van még takarékpénztári betétkönyve 2 betéttel: az egyik összeg 3000 P, a másik Schaffer Sándor fent említett befizetése, amely alapszabályszerűen (11. §) tőkésítendő volt. Az egylet birtokában van még az Egyházmegyei Takarékpénztárnak 41 darab részvénye á 10 P értékben. Az egyesület birtokában volt állampapírok, takarékpénztári részvények elértéktelenedtek. f) A jövő évi költségvetésre vonatkozólag a központi bizottság először azon indítványt teszi, hogy ne júl. 1 tői jan. 31-ig állapíttassák az meg, hanem 1928. jún. 1-től 1929. dec. 3Hg, hogy ezentúl mindig újévtől-újévig szóljon a költségvetés. Egy évre az előrelátható költségek összege 36000 P. Ebből államsegély födöz 20000 P-t. A többi adományokból, a takarékpénztár segélyéből és a tagok hozzájárulásából fedezendő, úgyhogy az eddigi 3\!2%-os kivetési kulcs állapítandó meg továbbra is. Evvel kapcsolatban hangsúlyozza a jelentés, hogy a deficientia-épület, ahol a nyugdíjasok laknak, nem a Szent Imre-Egylet tulajdona, j Ennek fenntartási költségei nincsenek tekin- J tetbe véve a költségvetésben. g) A bizottság kéri még a megszállt területről visszatérő paptársakat, hogy jelentsék be, mikor fizettek utoljára hozzájárulást a Szent Imre-Egylet pénztárába. Csak így tudja a központi bizottság a visszatérteknek az egyesülethez való viszonyát az alapszabályok 18. §-a értelmében rendezni. 3. A központi bizottság jelentésének előaadása után következtek hozzászólások és határozathozatal. a) Huszár Mihály kérdésére jelenti Honti Béla kezelő-kanonok, hogy a nyugdíjrendezés országosan egyöntetű a nm. püspöki kar és a vkm. közt létrejött megállapodás alapján. b) Illés György a népjóléti miniszter által a papság rokkantság, betegség és balesetre tervezett biztosítása felől érdeklődik. A püspöki helynök azt a felvilágosítást adja, hogy a kérdés tanulmányozására a püspöki kar bizottságot küldött ki. c) A készpénzfizetésen túl még teljes ellátást is élvezők adóalapját a közgyűlés többek hozzászólása után a készpénzfizetés 75'v - ában állapítja meg. A hitoktatók túlóráit a közgyűlés nem számítja be az adóalapba; a káplánok és plébánosok esetleges hitoktatási díjait sem vonja megadóztatás alá. d) Többek hozzászólása után határozatba megy: A közgyűlés kéri Püspök úr Öméltóságát, hogy az egyesület számadásainak az alapszabályok 36. § b) pontja szerint püspöki körlevélben leendő közzétételével kapcsolatban méltóztassék az egyesület nyugdíj-kivetését és közgyűlési jegyzőkönyvét is nyomtatásban az egyesületi tagok rendelkezésére bocsátani. e) Rácz József felebbezése ügyében a közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadja. f) A deficientia-ház kérdésében a felszólalók azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy az egyesület a ház körül felmerülő kiadások fedezésére nem vállalkozhatik. A nyugdíjegyesület házbérszedéssel gondoskodhatik a kellő fedezetről. A közgyűlés ehhez mindenben hozzájárul. g) Az egyesület kezelésében levő 5000 P-re vonatkozólag Kincs István indítványozza,hogy ezen pénzből egyéb összegek hozzávonásával létesítsen az egyesület tartalékalapot. Boda János dr. püspöki helynök hozzászólása után határozatba megy: A közgyűlés kívánatosnak tartja tartalékalap létesítését. Ennek megindításához tisztelettel kéri Püspök úr Öméltóságától az egyesület betétjében levő 5000 P-nek e célra való átengedését. h) Az elnök felhívására a közgyűlés 1929 dec. 31-ig terjedő megbízatással Kincs István és Pehm József apát urakat küldi ki számvizsgálókul. i) Pehm József apát kéri, hogy a most létesített helyi káplánságok a nyugdíjkivetésnél egyelőre még csak kápláni állásnak számíttassanak. Hozzászólások után a közgyűlés kimondja, hogy a helyi káplánságok még 5 éven át a kápláni csoportban adóztassanak meg. 4. A közgyűlés tárgysorozatának következő pontja a megszállt területek papságának nyugdíjügye. Szakelőadó Rogács Ferenc dr. prelátus-kanonok. a) Rogács Ferenc dr. ismerteti az 1927. évi jún. 13-iki közgyűlés jegyzőkönyvének idevonatkozó részét, amely ezen határozatot foglalja magában: A megszállt területek papsá-
