Püspöki körlevelek 1926 (Szombathely, 1927)
445. sz. Kongruánál készpénzjárandóságok valorizálása. II. Utalással a vall. és közokt. m. kir. miniszter úr 56.055 1925. sz. rendeletére (1925: VII. köri. 1982. sz.), kiegészítésül közlöm a m. kir. belügyminiszter úrnak e tárgyban f. é. január 9-én 3764/1925. sz. alatt kibocsátott körrendeletét: Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr értesítése szerint a katolikus lelkészkedő papság kongruaszükségletét az 1925. év végéig akként folyósították, hogy minden rendszeresített álláson működő lelkésznek búzaértékben megállapított helyi jövedelme évi 80 mm. búzaértékig, a kórházi lelkészeké 60 mm.-ig, a segédlelkeszeké 50 mm.-ig, illetőleg az ellátás értékének leszámítása után 25 mm.-ig nyert kiegészítést. Ezt a kongruakiegészítést azonban csak ideiglenesen és csak az 1925. év végéig folyósították. Ennek az évnek elteltével a jövedelmi összeírásokat újból revizió alá veszik és az országos katolikus kongruatanács határozata értelmében rhindazokát a készpénzjárandóságokat, melyeket a politikai vagy egyházközségek, vagy a kegyúrak a jövedelmi összeírások szerint a katolikus lelkészeknek és segédlelkészeknek ezidőszerint még valorizálatlanul, papírkoronában fizettek, 1926. évi'január hó 1-től kezdődően aranykorona értékben fogják számításba venni az összes, most kongruakiegészítésben részesülő lelkészeknél és segédlelkészeknél. Ettől az időponttól tehát a lelkészek jövedelmi összeírásaiban szereplő készpénzjárandóságokat teljes értékben a jövedelmek közé számítják és így azok a lelkészek és segédlelkészek, akiknek ily módon megállapított jövedelme a kongruát eléri, kongruakiegészítésben nem fognak részesülni. Ennek folytán tehát előáll a szüksége annak, hogy a szolgáltatásra kötelezettek az őket terhelő szolgáltatásokat 1926. január 1-től kezdődően tényleg valorizálják és pedig legalább is olyan mértékben, hogy azáltal a lelkész kongruája minden körülmények között biztosíttassék. Ügy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, mint magam is, teljesen osztom a kongruatanács álláspontját. Az a körülmény ugyanis, hogy a lelkészek készpénzjárandóságait a szolgáltatásra kötelezettek nem valorizálják, nem háríthat új, állandó terhet a kongrua-alapra, mert ezt csupán a jövedelemösszeírások alapján annak idején megállapított kongruszükségletnek valorizált összege terhelheti. Az ebből a megfontolásból eredő elhatározás azt jelenti, hogy a kongrua-alap nem vállalja teherként az olyan jövedelmek elmaradásáért a kongruakiegészítést, amelyek lelkészi összeírásokban szerepelnek s mint ilyenek stipuláltaknak vétetnek. Ezekre tekintettel felhívom a városokat és községeket, mint kegyurakat, hogy a kegyuraságuk alá tartozó kát. lelkészek és segédlelkészek javadalmazása tekintetében kegyúri kötelezettségeiknek az 1896. évi illetően az újabb alapítású plébániákra vonatkozóan azóta készült jövedelmi összeírásokban megállapított lelkészi (segédlelkészi) járandóságoknak megfelelő valorizációja útján sürgősen gondoskodjanak. Rá kell itt mutatnom arra, hogy békeidőben egyetlen városi lelkész sem részesült kongruakiegészítésben, mivel jövedelmi összeírásokból megállapíthatóan a városok a katolikus lelkészeket és segédlelkészeket megfelelően, a kongruát jóval meghaladó összegű javadalmazással látták el. Az a körülmény, hogy ezeket a járandóságokat a városok nem valorizálták, a katolikus kongrua-alapra terhet nem háríthat. Felhívom továbbá a városokat és községeket, hogy azokat a járandóságokat (deputátumokat), amelyeket a jövedelmi összeírások szerint a katolikus lelkészek (segédlelkészek) részére teljesíteniük kell, 1926. január hó 1-től kezdődően valorizáltan fizessék, mivel ezek a városok illetően községek terhét képező szolgáltatások a jelzett időponttól kezdve kongruakiegészítés szempontjából valorizáltalak fognak tekintetni. A városokat és községeket terhelő ezeknek a magánjogi kötelezettségeknek megállapítása a közigazgatási útra nem tartozik, de mégis abból a célból, hogy az e tekintetben felmerülhető pereket el lehessen kerülni, s másrészt, hogy a katolikus lelkészeknek állásukhoz méltó megélhetés biztosítassék, e
