Püspöki körlevelek 1926 (Szombathely, 1927)
IV. 1926. sz. Nemzeti vonatkozások a templomban. Az Egyház, amint első szent királyunknak segítségére volt Magyarország megalapításában, úgy annak ezer éves fennmaradásában is leghathatósabb tényező volt. Együtt örült és együtt sírt a nemzettel; de főképen együtt imádkozott vele. Tárva-nyitva tartja templomait, hogy ott a hívek bármikor kiönthessék lelkűket a szentségi Üdvözítő színe előtt és imádkozzanak a maguk, családjuk, hazájuk lelki-testi szükségleteiért s az igazságos Istent megengeszteljék és kegyelmeit kiesdjék. Nyilvános istentiszteleteit belekapcsolja a nemzet emlékezetes mozzanataiba, azokat szentmisével szenteli meg, a szentbeiszédekben a híveket hazafias kötelességeik teljesítésére inti és a hazafias erényeket hathatósan ápolja bennük. Az Egyház azonban maga határozza megistentiszteleteinek módját és nyilvános imádságainak szövegét, az ő alkotmánya és törvényei szellemében. Az örök isteni igazságokat nem keveri össze politikai vonatkozású motívumokkal és múló felfogásokkal. Amint a felebaráti szeretet jegyében össze akarja kötni a különböző felfogású és hitvallású polgárokat, úgy viszont féltékenyen őrzi a saját híveinek vallási meggyőződését és nem tűri a közös-vegyes istentiszteleteket (communicatio in sacris), mert az ilyenek a fogalmak összezavarására, az igazság elhomá* sításra és végeredményben hitközönbösségre vezetnek. Ebből az elvből kifolyólag tehát nem engedhető meg, hogy bármiféle nemzeti vonatkozású ünnepélynél ugyanazon helyen legyen egymásután vagy együttesep katholikus és másvallású istentisztelet; vagy hogy zászlók és hasonló jelvények megáldásánál a katholikus pappal együtt másvallású lelkészek is közreműködjenek. A nemzeti jellegű ünnepeknél mindenki menjen a saját templomába, ott végezze el az istentiszteletet s utána az ünnepély világi vonatkozásánál megint valamennyien találkozhatnak. A „vándor-áldások,“ hogy bizonyos jelvényeket egyik hitvallású templomból a másikba hordozzanak megáldásra, egyáltar Iában nem egyeztethetők össze az Egyháznak a szentelményekről vallott felfogásával. Felhívom tehát papjaim figyelmét, hogy kivált egyesületi ünnepélyeknél előre tájékozódjanak s előre intézkedjenek, hogy az utolsc percben ne legyenek kénytelenek magukat is az érdekelteket is kínos helyzetbe hozni. A Himnusz, bár nem egyházi imádság de a nemzet ajkán fohásszá állandósult s a háború óta istentiszteletek végén a templom ban is sokszor felhangzott. Kívánatos azon ban, hogy ez a fohász ne váljék hétköznapivá hanem maradjon a nemzet ünnepélyes han gulatának kifejezője. Azért a Himnuszt í templomban csak nemzeti jellegű isten tiszte letek végén énekeljék, nem pedig minder nyilvános istentiszteletnél. Pappváry Elemérné szép költeménye, a2 u. n. magyar Hiszekegy nem egyházi és temp lomi ének. Ha pedig az iskolában mondjál; el a tanulók, akkor ne olvasszák be az egy házi katholikus imádságokba, ne csatolják s Miatyánkhoz és Üdvözlégyhez, mert ez as egyes iskolákban bevezetett szokás a gyerme keket megzavarja és az apostoli hitvallást ki szorítja. Ellenben annál inkább óhajtom, hog\ sokszor felhangozzék és igazán a magyai katholikus hívek nemzeti imádságává váljék a „hazánk sorsának jobbra fordulásáért“ valc imádság, amelyet 1921: XII. körlevelemben 5415. sz. alatt elrendeltem. Ez a Szentírás sza vaiból alkotott, a hívő lélek alázatosságábó’ és rendületlen bizalmából fakadó imádság as irgalmas Isten előtt bizonyára nagy kiesdeklc erővel bír s ha a nemzet életimádságává válik kieszközli csakugyan — mint alázatosan reméljük — hazánk sorsának jobbrafordulását Mindezeket a nagyméltóságú magyar püs pöki kar f. é. március 17-én tartott értekez létéből kifolyólag miheztartás végett közlöm Kedveltségiekkel. A papi nyugdíjjárulékkal egyesek még mindig tartoznak. Felszólítom a hátralékosokat, hogy az esedékes összegeket mielőbb fizessék be, mert a nyugdíjpénztár különben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének. Adott esetből kifolyólag mint elvi jelentőségű rendelkezést közlöm, hogy a javadal masok nyugdíj járuléka a javadalomhoz van kötve és nem a személyhez. A javadalomra kirótt járulék januártól—januárig számítva ) , t i 1 ; 1 r ) l • • 1 r * * L í 1927. sz. .Nyugdíjjárulékok befizetése. 1 1
