Püspöki körlevelek 1925 (Szombathely, 1926)

i — 33 — szertartást, annál inkább, mert egyházme­gyém hitéletének egyik hathatós tényezőjét köszöntöttem az épülő intézményben s a szer­tartáson résztvevő nagyszámú hívő-közönség lelkesedésén láttam, hogy őket is ugyanaz a jövőbe tekintő bízó remény és öröm tölti el. Tudom, hogy nehéz és Ínséges időkben élünk. Annál meghatóbb az az áldozatkészség, me­lyet egyházmegyém második városa tanúsít ennek a templomnak építésével. Az eddigi egyetlen templom 1750-ben épült 3000 hívő befogadására. Azóta a hívek száma megöt­szöröződött. Intenzív lelkipásztori gondozás­ban a megsokasodott hívek csak úgy része­sülhetnek, ha a lelkészkedő papság megfelelő erőket kap segítségül, annál inkább, mert a városi templomot és gyóntatószéket távoli vidékek hívei is sűrűn látogatják. Ebből a szempontból a zalaegerszegi tem­plom és zárda építése nem egyetlen plébánia magánügye. A városok, ha rontanak is, de messze vidékekre építhetnek is. Ezzel az in­tézménnyel jelentős területen fellendül a Szent Szív kultúsza; a nagy távolságok miatt hiányosan pasztorált zalai hívek a szerzete­seknél könnyebben hozzájutnak a szentsé­gekhez; papjaim alkalmat nyerhetnek lelki felüdülésre, mert a letelepülő szerzetesek nya­ranta lelkigyakorlatokat is adnak a jelentkező papságnak. A művészi barok-templom és zárda, amely országos pályázat révén dr. Kotsits Iván jeles terve szerint készül, egyházme­gyémnek egyik díszes temploma lesz. Akinek emlékére épül a templom, az Szent István koronáját viselte s Nagvmagyarország utolsó apostoli királya volt. Neve egyéniségének va­rázsán kívül a kövekbe vési ezer év dicsősé­ges' történelmét, a katolikus és magyar lélek egybeforrottságát, a múlt dicsőségét, a jelen megaláztatását és a jövő törhetetlen remé­nyét. Október harmadik vasárnapját szentelje egyházmegyém minden plébániája ennek a kegyeletes gondolatnak. A lelkipásztorok hív­ják fel a hívek figyelmét a Zalaegerszegen épülő emléktemplomra. Az aznapi bővebb perselypénzt ajánlják fel erre a célra. Hozzák meg a hívek jó szívvel ezt az áldozatot és ne legyenek szűkkeblűek azzal az érveléssel, hogy a saját templomunknak is elkel az ado­mány. A testvéri együttérzésen Isten külö­nös jutalma lesz; s az ilyen irányú áldozatos összefogás nemcsak hogy nagy eredményt biztosít aránylag kevés megerőltetés mellett is, hanem szükség esetén mat*a is viszonzásra számíthat. Ugyancsak erre a kegyeletes célra a zala­egerszegi templomépítő-bizottság gabonar gyűjtéssel óhajtaná igénybe venni a hívek ál­dozatkészségét. Kérem papjaimat, karolják fel gyűjtési akciójukat, amelyre nézve majd a bizottság közvetlenül fogja felkeresni a plé­bános urakat. Hogy a gyűjtés nagyobb ered­ménnyel járjon, kívánatos lenne, hogy az a szeptemberi koronagyűléseken is megbeszélés tárgyát képezze. Múlt évi V. sz. körlevelem 2292. sz. intéz­­kedésével Tisztelendő Papjaim különös fi­gyelmébe és jó indulatába ajánlottam a Test­vérszövetséget, amely nemes céljainak meg­valósítására gabonagyűjtö akciót tervezett. Ez a gyűjtés akkor elmaradt, mert a Szövet­ség nem akart alkalmatlankodni kérelmével a gazdaközönségnek, amelyet az elmúlt évi rossz termés anyagilag úgyis nehéz helyzetbe hozott. Az idén azonban Isten áldása volt vidékünk termésén s így az akciót, amelyre a belügyminisztérium meghosszabbította az en­gedélyt, szeptember hónap elején óhajtaná a szövetség értékesíteni. A gyűjtést igazolt meghatalmazottak fog­ják eszközölni. Kérem Tisztelendő Papjaimat, karolják fel ügyüket szeretettel és legyenek segítségükre. Tudom, hogy a hívek áldozat­­készsége sokfelé van igénybe véve. De a szö­vetség célja, amely elsősorban a f. é. VI. kör­levelem 1699. sz. alatt ismertetett Szociális Testvérek ügyét akarja megalapozni, oly nagyfontosságú, hogy adományuk a közjó szolgálatában bőven fog kamatozni. Ugyancsak a Testvér szövetség céljának előmozdítására az idei évben egy másik ak­ciót kíván igénybe venni s ez az ugyancsak belügyminiszteri engedéllyel a múlt évben a fővárosban már kipróbált koszorúmegváltási akció. A Testvér szövetség külön felkéréssel fordul majd a hívekhez, hogy kedves halottaik emlékére ne hervadó virággal adózzanak, ha­nem járuljanak hozzá egy téglával a Szociális Testvérek felépítendő anyaházához és tem­plomához, amelynek alapkövében megörökítik mindazon halottak neveit, akiknek emlékére az adományozás, illetőleg koszorúmegváltás történik. Az adományok november 1-én és 2-án a templomok és temetők bejáratainál adhatók le. Ahol a gyűjtés külön megszervez­hető nem volna, ott ajánlják fel a Szövetség­nek az aznapi perselypénzt. Willesits Ferenc kőszegi hitoktatót a pá­lyázati határidő tartamára megbíztam a vas-1 aljai plébánia adminisztrálásával. A Szabó 1987. sz. Testvérszö­vetség támo gatása. • 1988. sz. <inevezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom